livingkitchen - nem nigella, de főz

kép: livingkitchen.postr.hu

Az egyik legértelmetlenebb nevet ez a desszert a Cyrano étteremben kapta anno, "Fekete vonat" (a negatív áthallásokról nem is szólva) - azonban amikor ott megjelent az étlapon, akkor a magyar gasztroszcénán ez még egy kvázi ismeretlen desszert volt, ezért elnézte az ember az elnevezést, és boldogan rendelte ezt a vacsora végén. Azóta divatdesszert lett ez, úton-útfélen felbukkan a desszertlapokon, elég hullámzó minőségben, de a fő jellemző, hogy igazi szakácsparáztató desszert ez, mert hogy nehéz megcsinálni. Na most az az igazság, hogy ez a része kicsit sem igaz, nem túl nehéz belőni a sütési időt, ami a titka az egésznek, vagy nekünk volt eddig mindig szerencsénk (nem hinném:)

A Cyranoban (is) meggyöntettel készült, a mi verziónk is most azzal került az asztalra, a felfújtrecept forrása pedig Chili & Vanilia.

A desszert egyetlen kényelmetlensége, hogy frissen kell elkészíteni, közvetlenül fogyasztás előtt, amivel segíthetünk magunkon, hogy az alapanyagokat előre kimérjük, előkészítjük, így az elkészítéskor már csak az összeállítás a dolgunk. Ennek megfelelően az optimális előkészítés úgy néz ki, hogy (2 adagra számolva, amit érdemes pontosan követni, és 4 vagy 6 vagy 8 adagra átszámolni, ha nagyobb a létszám, de semmiképpen se próbálkozni páratlan számú adag elkészítésével)

• vajjal egy rétegben vékonyan kikenjük, majd kilisztezzük az egyszemélyes felfújtformákat, és félretesszük őket, várjanak a sorukra türelemmel
• bekészítjük egy nagyobb tálba a 6 dkg vajat és a 6 dkg jó minőségű (60-75%-os csokoládétartalmú) étcsokoládét (azért kell a nagyobb tál, mert ebben fogjuk a tésztát összeállítani), ezt majd vízgőz fölött kell összeolvasszuk, ha itt lesz ideje (ha nagyon extrát szeretnénk, akkor egy csilipaprikát is beledobunk a vaj és az étcsokoládé mellé, vagy őrölt kardamomból néhány csipetnyit)
• bekészítjük egy másik tálba a 3,5 dkg (nád)cukrot, 1 egész tojást és 1 tojássárgáját, ezt majd habverővel kell majd tökéletes állag eléréséig (fehéredésig) verni
• és egy kisebb tálkába 1,6 dkg lisztet is előkészítünk
• egy kisebb lábosba beleöntünk ~10 dkg magozott meggyet (mirelitet vagy végső esetben befőttet, de azért arra ne törekedjünk), 1/2 dl vizet (vagy ha befőttet használunk, annak a levét), meg egy kis vaníliát vagy vaníliáscukrot
• egy kis pohárba 1 csapott evőkanál keményítőt néhány evőkanál hideg vízzel simára keverünk

kép forrása: www.vegkoch.de

valami egyszerűen összerakhatót szerettem volna, így a kiindulás édesem diós trüffeltorta receptje lett, amit amúgy is jó ideje (amióta beblogolta:) le szerettem volna gyártani

az, hogy miért csak főbb vonalaiban követtem az előírt receptet, könnyen védhető: a boltban nem volt dió, csak mandula, a gyerek azt mondta, hogy gyümölcsös legyen a torta, így a felhasznált csokoládé jelentősebb rész málnás csokoládé volt (amiben tényleg liofilizált málna van, nem mindenféle bohóckodás), ezzel tettem gyümölcsössé (haha:) valójában értelmetlen volt, de ezt majd alább), és ha már málna, akkor nem tejszínhabbal, hanem málnaszósszal tálaltam, fehércsokit én soha (na jó, ha nem muszáj, akkor inkább soha), de emiatt a receptben szereplő plusz kakóport jobbnak láttam lecserélni mandulára, hogy a súly stimmeljen, de  ne legyen túl keserű a végeredmény, ja, és a 18 centis tortaformát se tudtam értelmezni, a legkisebb itthon talált is majd 22 centis volt, de ez csak a magyarázkodás

szóval hogy is készült az én verzióm, amiről kép nem lett, de az íze leírhatatlanul szupercsokis volt:

1. 30 dkg 75%-os étcsokoládét (amiből 20 dkg málnás étcsokoládé volt, de minek) "sima"vízfürdőn megolvasztottam és félretettem hűlni, illetve a sütőt bekapcsoltam 150 fok légkeverésre, hogy bemelegedjen

2. 25 dkg mascarponét szép simára kevertem egy csipet sóval és 4 egész tojással (na jó, ne szépítsünk, volt itt gyerekmunka is, nem csak én kevertem:)

3. közben 15 dkg (nád)cukrot és 225 gr mandulát (héjas és héjatlan mandulát használtam vegyesen, de ez ahogy jön szerintem, a héjas aromásabb, azért érdemes azt is használni) aprítóban lisztté aprítottam, és ez ahogy adagonként készült, folyamatosan ment a mascarponés-tojásos keverékhez

4. a végén a keverékbe belekevertem az olvadt, de valamennyire lehűlt étcsokoládét, és azzal is simára kevertem a tésztát

5. a majd 22 centi átmérőjű kapcsos tortaformát kivajaztam, kiliszteztem, belesimítottam a tésztát, és ment az előmelegített 150 fokba, légkeverésen 60 percig sült, tökéletesen elég volt, a tűpróba folyósabb (de nem folyós)  közepet mutatott, a széle már szépen pirult, és gyönyörűen megemelkedett (az emelkedés kicsit eltűnt hűlés közben, de szép vízszintes, tortaszerű lett a teteje) - tálalni már kihűtve, málnaszósszal tálaltuk  (addigra a közepe folyóssága is eltűnt, ahogy édesem ígérte is az eredeti receptben) - szóval menős születésnapi torta volt

ja a málnaszósz: fél kg (mirelit) málnát, fél deci vízzel, 2 evőkanál cukorral kevergetve összeforraltam, a málna összetörik, de az úgy helyes, és mikor már forrt, belekevertem 1 csapott evőkanál keményítőt, gyorsan simára kevertem, és már zártam is el alatta a gázt, ennyi:)

bevásárlólista a tortához:

• 4 tojás
• 250 gr mascarpone
• 15 dkg (nád)cukor
• 225 gr mandula
• 30 dkg 65-75%-os étcsokoládé
• vaj és liszt a forma kikenéséhez

a málnás csokinak semmi értelme nem volt, bár a tortán melegen érződött az aroma, de kihűlve nyoma se maradt, szóval sima étcsokival (65-75%-ossal) érdemes csinálni, és a mandula dióra bátran le(vissza)cserélhető, végül is az eredeti recept is dióval indított:)

fotó: livingkitchen.postr.hu

nekem a kelttészta szerintem már mindig az örök misztikum marad, de köszönhetően elszánt társaimnak a konyhában nem kell róla lemondanom, egyedül nem állnék neki, az tuti, ez a kalács nem először készült, de most már kiforrottnak mondható a recept, úgyhogy nézzük, hogy készül ez a húsvéti elmaradhatatlan hozzávaló

az első dolog, hogy legyen időnk az elkészítésre, ez azt jelenti, hogy összesen majd 3 óránkat veszi majd el a kalács készítése, persze nem ennyi vele a munka, csak a kelesztések miatt mindenképp érdemes tervezni az időt, de még ennél is több idő kell valójában, mert az elkészítés kezdetekor az alapanyagok egy részének szobahőmérsékletűnek kell lennie, szóval ha a hűtőből vesszük elő őket, akkor a felmelegedésük szintén valamennyi idő

na de nézzük a tényeket:

1. egy tálkába vagy pohárba beletöltünk 250 ml szobahőmérsékletű tejszínt (vagy 200 ml tejszín és 50 ml langyos víz keverékét), belemorzsolunk 3 dkg szobahőmérsékletű friss élesztőt, adunk hozzá egy teáskanál (nád)cukrot, és félretesszük, hogy elkezdjen "felfutni" (na ez a bajom a kelttésztákkal, ezek a titokzatoskodós kifejezések:) - szóval azért tesszük félre, hogy az élesztő elkezdjen dolgozni

2. közben egy tálba beleszitálunk fél kg lisztet (ha nem szitálunk, csak rakunk, az se baj, de a szitálástól azért tényleg levegősebb lesz a tészta), adunk hozzá 1 teáskanál sót, és a közepébe csináljunk egy krátert, mert az úgy menős (lisztből még kelleni fog, szóval hagyjuk elöl a lisztet ezen a ponton:)

3. és hogy ne teljen feleslegesen az időnk, 5 dkg vajat vízfürdőn (vagy mikróban, kinek mi esik kézre) megolvasztunk, és a vajat félretesszük hűlni

4. mikor itt tartunk, addigra az élesztő elkezdett dolgozni, úgyhogy a tál lisztünk közepében kialakított kráterbe öntsük bele az élesztős tejszínt, és fakanállal keverjük el az egészet, takarjuk le egy konyharuhával, és tegyük félre pihenni az egészet 20 percre - ne legyen huzatban, ne legyen hidegben, egy normális szobában vagy a konyhában remekül elkezd dolgozni

5. és mielőtt elmegyünk, hogy valami kellemessel töltsük a felszabaduló 20 percünket, előbb még a tejszínes-élesztős tálkába tegyünk 5-8 dkg (nád)cukrot (édesszájúság függvénye a mennyiség, ennél többet azonban ne), és üssünk bele 2 egész tojást meg egy fehérjét, a maradék sárgáját pedig tegyük félre, azzal fogjuk sütés előtt lekenni a kalácsot

6. ha letelt a 20 perc, a lisztes-tejszínes-élesztős keverékünk kicsit megemelkedett, azt kell lássuk, de még ne aggódjunk, ha nem elég látványos az eredmény, a következő körben már az lesz, adjuk a keverékhez a tojás-cukor keverékünket és a korábban már megolvasztott, de már nem forró vajat, és kézzel (finnyásabbak géppel) gyúrjunk belőle pár perc alatt szép hólyagos tésztát (magától lesz hólyagos, ne aggódjunk a hozzávalók okán:), a tészta akkor jó, ha magától elválik a kezünktől/tál oldaláról, ha ragacsosabb, akkor folyamatos gyúrás mellett adjunk hozzá púpos evőkanalanként lisztet, amíg el nem érjük ezt a nem ragacsos állagot

7. ha a tésztát megfelelőnek találjuk, akkor a tetejére szórjunk vékonyan lisztet (hogy majd ne ragadjon a konyharuhához:), takarjuk le konyharuhával, és ismét tegyük valami csendes, nyugodt, nem hideg sarokba, és élvezzük a ránk szakadó 40 perc nyugalmat

8. ha letelt a 40 perc, szépségesen megnőtt tésztakupacot lelünk a konyharuha alatt, eddigre legyen döntésünk arról, hogy hány fonatos kalácsot szeretnénk, a fenti fotón egy sima héromfonatost látunk, ami körformára lett alakítva, igen látványos, és egyszerű, de elszántabbak nekiállhatnak 6 fonatosnak például, arra itt egy remek videó - szóval annak függvényében, hogy hány fonatos lesz, annyi egyenlő darabra szedjük a tésztát, és alaposan lisztezett gyúródeszkán, egyéb felületen szép hosszú, kb. 2 centi átmérőjű rudakat nyújtunk belőle

9. a tepsibe sütőpapírt teszünk, és a legegyszerűbb, ha már a rudakból a tepsiben fonjuk a kalácsot, értelemszerűen a fonás eleje-végét érdemes szorosabban összetapasztani, hogy ne nyíljon szét majd a kalácsunk, a körfonásnál a sima hármas fonás végén kell a kalács két végét egymásba fonni

10. ha kb. úgy néz ki a fonat, ahogy szeretnénk, akkor konyharuhával lefedjük, a tepsit a konyhába visszük most már, de még mindig nem tesszök a sütőbe, hanem adunk neki még 30 percet, hogy ebben az állapotban is keljen, de közben a sütőt már bekapcsoljuk, hogy felmelegedjen 180 fokra

11. ha letelt a fél óra, levesszük róla a konyharuhát, és a korábban félretett tojássárgájával szépen megkenjük, és betoljuk a már meleg sütőbe

12. sütőfüggő, de nekünk 180 fok légkeverésen 30 perc alatt tökéletesre sült, szóval érdemes odafigyelni rá, ha a teteje nagyon pirulna, akkor 20 percnél egy alufóliát érdemes rátenni a tetejére (nem rásimítva, csak úgy simán rárakva) - a sütési idő amúgy 30-40 perc sütő függvényében, de ezt tényleg ki kell tesztelni

hát valahogy így, nem is olyan rémesen nehéz:)

fotó: livingkitchen.postr.hu

bevásárlólista:

• ~60 dkg liszt
• 2 vagy 2,5 dl tejszín
• 3 db tojás
• 1 kocka élesztő
• ~10 dkg cukor
• 5 dkg vaj

kép forrása: Big, Bold, Beautiful Food

A legtöbb recept szerint elvben persze a száraz és a nedves hozzávalókat külön kell kikeverni, és utána egybeönteni, de ez a muffingyártásnál totális felesleges szemfényvesztés. Ma reggelire csokisat készítettünk, 45 perc alatt mindenestül kész volt, oké, még melegen kezdtük el enni, de a megolvadt csoki miatt akkor a legjobb...

A következő sorrendben összekeverjük a hozzávalókat:

• 1 és 1/2 bögre liszt
• 1/2 bögre zabpehely (az apróbb méretűt érdemes - és közben gondoljunk arra, hogy milyen egészséges lesz így a muffin)
• 1/2 teáskanál sütőpor
• 1/2 teáskanál szódabikarbóna
• csipet só
• 10 dkg étcsoki apróra darabolva, tördelve (vagy csokicseppek vagy étcsoki és tejcsoki vegyesen, nálunk most került bele egy csokimikulás is, ami fontos, a nagyon magas kakaótartalmú - 55% feletti - étcsokik nem olvadnak meg eléggé, szóval az nem való bele)
• 1/2 bögre (nád)cukor
• 1 teáskanál vaníliáscukor

ezt szép  összekeverjük, és jöhetnek sorban a "nedves" hozzávalók (lehet más a sorrend, csak mindet szépen keverjük bele)

• 1 kis doboz tejföl (vagy 1/2 bögre tej)
• 1/2 bögre olívaolaj (vagy 10 dkg vaj megolvasztva)
• 2 egész tojás

ha szépen kikevertük, akkor kapcsoljuk be a sütőt 200 fokra, és míg előmelegszik, hagyjuk állni a tésztát (muszáj, többek között a zabpehely miatt is, mert az meg kell szívja magát nedvességgel, meg egyenletesebb tésztát kapunk így), kb. 15 perc múlva a sütőnk is elég meleg, a tészta is kicsit megduzzadt, még egyszer érdemes átkeverni, aztán mehet a muffinformákba, és sütő függvényében 20-25 percig süssük, 20 percnél erdemes tűpróbázni

és legalább kicsit várni, h ne iszonyú forrón kezdjük el enni

a nyári édesség fronton a kobbler szerintem verhetetlen (oké, a crumble meg közel van, de most szólok, a clafoutis több utcahosszal korábban lemaradt), aminek oka, hogy a gyümölcsök zseniálisan érvényesülnek az amúgy gazdag vajas környezetben

ez alkalommal a már sokat tervezett egyszemélyes adag formátumban készült, amihez a minap a kitchenfactory-ban szerzett cook&serve by vista alegre organic porcelain (én kérek elnézést:) felfújtformákat használtam (a formák zseniálisak, egyrészt nagyon sok méret és forma van, másrészt ikeát megszégyenítő az árfekvésük, cserébe ezerszer szebbek, és ugye még ez az organic izé is rájuk van írva, gondolom egyszerűen porcelánból készült porcelán, vagy hasonló állhat a háttérben:)

kb. 8 felfújt formához vagy egy kerek pitéstálhoz a recept a következőképpen néz ki:

4-5 nektarin és 20-25 dkg bogyósgyümölcsöt (ami lehet szeder, áfonya, ribiszke, málna, stb. beleöntünk a sütés megvalósítására kijelölt tálba (egyszemélyes adagok esetén ezt szétosztva tesszük) - megszórjuk 2-3 dkg kis kockákra vágott vajjal és egy evókanál nádcukorral, ráfacsarjuk egy fél citrom levét és kb. 5 dkg apróra darabolt diót vagy mandulát is adunk hozzá,

aztán egy keverőtálban összekeverünk másfél bögre lisztet, 6 teáskanál (másfél zacskó!) sütőport, csipet sót, 5 evőkanál nádcukrot, 12 dkg puha, szobahőmérsékletű vajat, 3 deci (másfél kisdoboz) tejfölt, és egy villával gyorsan összedolgozzuk, és 10 percre félretesszük pihenni,

közben 190 fokra előmelegítjük a sütőt, majd a tésztát egy kanállal (vagy a tészta kikeveréséhez használt villával) a gyümölcsre pakoljuk kisebb halmokban, nem baj, ha a halmok nem érnek össze teljesen, de ha összeérnek, az se baj, a sütés elején a tészta elfolyósodik, szóval elterül majd rendesen,

betesszük az előmelegített sütőbe, és 25 perc után egy evőkanál vaníliáscukor és teáskanálnyi fahéj keverékével megszórjuk, és további 10 percet sütjük, és tálalhatjuk is, persze óvatosan, mert frissen sülve, türelmetlenség esetén komoly égési sérüléseket szerezhetünk

a fiúk mondjuk vaníliafagyival tolták, több recept is ajánlja hozzá (meg úgy hamarabb lehűlt) de szerintem magában a legjobb

a recept allrecipes/friendlyfood alapján alakult ki az évek folyamán

fotó: Jakab Krisztina

induljunk ki abból, hogy a cupcake az egy bohóckodás, van a semmikülönös muffin műfaja, amit feldíszítenek értelmetlenül tüll helyett agyoncukrozott mindenféle krémekkel (kb. ugyanannyira értelmetlen, mint egy tüllboa:), és lehetőség szerint ízléstelen szórócukorral és egyebekkel megtámogatnak, de legyünk őszinték, ettől még az csak egy muffin marad

rendes angolszász esküvő azonban nem lehet meg cupcake nélkül, drámai mennyiségű linket tudnék hozni a vállalhatatlan és a vállalható cupcake-ekről, simán esküvői tortát is "építenek" belőle

na most angolszász esküvőt nem tudok felmutatni, de cupcake azért jutott ide is, azonban azonkívül, hogy a formájában kísértetiesen hasonlított a muffinból feltörekvő cupcake társaira, valójában ez a recept azt mutatja meg, hogy a cupcake tud nem csak több lenni, mint egy cicomázott muffin, hanem valójában köze sincs hozzá, szóval nézzük a konkrétumokat, azaz a hozzávalókat, majd az elkészítését a gyömbéres cupcake-nek, amelynek a tetején gyömbéres krémsajtfrosting található, a közepén pedig szórócukrok helyett egy szem sárga málna, mert az elegáns:

szóval a tésztához:

• 1,5 csésze finomliszt
• 1 evőkanál őrölt gyömbér
• 1 teáskanál sütőpor
• 1/4 teáskanál tengeri só
• 3/4 csésze finomra vágott kandírozott gyömbér
• 1 csésze kristálycukor
• 1/2 csésze puha, szobahőmérsékletű vaj
• 3 egész tojás
• 3/4 csésze tej

a frostinghoz:

• 10 dkg szobahőmérsékletű natúr krémsajt
• 1/4 csésze puha, szobahőmérsékletű vaj
• 2 csésze porcukor
• 1/4 csésze finomra vágott kandírozott gyömbér 
• 1 teáskanál őrölt gyömbér
• több csipet só, hogy a frosting végeredményes egyszerre legyen sós és édes

és ha bárki azt meri mondani, hogy ez csak egy feltörekvő muffin, azonnal hurrogd le!

Garamvölgyi Gerda receptje, 101 cookbooks nyomán - amúgy meg érdeklődőknek további Gerda receptek itt a livingkitchenen

fotó: Jakab Krisztina

hozzávalók kb. 15-20 darabhoz:

• 1 tábla ( 125 gramm) jó minőségű étcsoki
• 10 dkg mandula durvára vágva, majd enyhén megpirítva
• kész piskótatészta: megmaradt piskótaszélek/darabok vagy kb. egy fél tepsi frissen sütött piskótatészta, recept itt
• 1,5 dl tejszín
• kb. 3-4 evőkanál mascarpone
• (édesszájúaknak opcionálisan egy kevés porcukor)
• hurkapálca (harmadolva-negyedelve)

a hozzávalókból pedig így lesz sütinyalóka, aki nem szeret tésztában tapicskolni, annak ez a recept erősen ellenjavallt!:):

• vízgőz fölött olvaszd fel a csokoládét, zárd el alatta a lángot, de hagyd a forró víz felett a csokit és tedd félre
• a kihűlt piskótatésztát vágd apró darabkákra
• tedd nagy keverőtálba, és adj hozzá a tejszínt és a mascarponét
• kezdd el a kezeddel óvatosan összedolgozni őket, míg gyúrható állagú masszát kapsz ( higíthatod több tejszínnel, ha szükséges)
• gyúrj (kojak-)nyalóka nagyságú golyókat belőle (ha tudod, mekkora egy kojak-nyalóka, ha nem tudod, ciki:)
• szúrj mindegyik közepébe hurkapálcadarabot (vagy kis bambusznyársat)
• mártsd a nyalókát a csokoládéba, hagyd, hogy a felesleg lecsöpögjön, majd szórd meg egy kevés mandulával, és tedd félre vagy egy hungarocellbe tűzve, vagy sütőpapírral letakart tálcára, hogy a csoki megdermedhessen rajta

szóval ilyen totál egyszerű, de igazi cukiság a sütinyalóka, gyerek születésnapi partira azonban csak elszántabb anyáknak ajánlott, mert szürreális mennyiség fogyna belőle

Garamvölgyi Gerda receptje - amúgy meg érdeklődőknek további Gerda receptek itt a livingkitchenen

legyünk őszinték, igen bizalmatlan voltam ezzel a süteménnyel, de érdemes volt nem elutasítónak lenni, kifejezetten izgalmas, és szemben a levendula émelyítő ízével (amiatt volt ám az előítélet), a kamilla sokkal elegánsabban érvényesül a süteményben, szemben a levendula agresszivitásával (szegény levendula:)

és akkor nézzük is a receptet, a hozzávalók...

a piskótához:

• 12 tojás
• 24 dkg liszt
• egy zacskó (5-10 dkg) szárított kamillavirág(tea)
• 24 dkg cukor

a krémhez

• 1/2 üveg tokaji aszú ( minél több puttonyos, annál jobb)
• 250 gr mascarpone
• 10 dkg cukor (aki édesen szeretné, az adjon hozzá többet, de felesleges)
• 15 dkg nagyszemű mazsola

a sütemény összeállítása:

• fontos, ehhez előkészület szükséges: a sütés előtt pár nappal keverd össze a lisztet és a szárított kamillavirágot, és hagyd állni, hogy a liszt átvegye a kamilla illatát/ízét
• pár nap elteltével a hozzávalókból készíts klasszikus piskótatésztát
• azaz a lisztet szitáld át (a fennmaradó kamillavirágokat dobd ki)
• a tojások sárgáját keverd simára a cukorral, a fehérjéből pedig készíts kemény habot egy csipet sóval felverve
• keverd össze a lisztet a tojássárgával, majd óvatosan keverd hozzájuk a tojáshabot is
• a tésztát felezd meg, és két külön tepsiben (nagyjából 1-1,5 centis lesz a massza beleöntve) 180 fokon süsd készre (fa fogpiszkálóval tudod tesztelni, hogy kész van-e: ha a fogpiszkáló száraz, mikor kihúzod, a tészta kész van)
• hagyd kihűlni
• eközben készítsd el(ő) a krémet
• ehhez a tokajit és a cukrot keverd össze jól, majd közepes lángon kezdd el összefőzni
• pár perccel később add hozzá a megmosott, megszárítgatott mazsolaszemeket
• főzd tovább a keveréket, míg sűrű szirupot kapsz
• hűtsd ki, emeld ki a mazsolaszemek kb. 1/3-át
• a többi mazsolát és szirupot botmixerrel dolgozd össze a mascarponéval, majd keverd a krémhez az egészben hagyott mazsolaszemeket is
• kend meg vastagon az egyik piskótát, majd borítsd rá a másikat
• vágd kockákra, vagy nagyobb kerek szaggatóformával szaggass kis tortákat belőle
• (ha kerek formákat vágsz, a maradék piskótát felhasználhatod sütinyalóka készítéséhez)

hát így, egy igazi újragondolt sütemény, ami bár nem klasszikus, de magyaros az alapanyagválasztástól, hogy ez előnyére válik-e, döntse el mindenki maga

Garamvölgyi Gerda receptje - amúgy meg érdeklődőknek további Gerda receptek itt a livingkitchenen

fotó: Jakab Krisztina

a mini francia citromtortácskák receptje éppenséggel megegyezik a  francia citromtortáéval, csak ugye mini tortaformában kell sütni, ha nem miniben sütjük, akkor az alábbi mennyiségek 2 tortányi mennyiségre vonatkoznak

a recept és a képen látható megvalósítás Garamvölgyi Gerdáé - a leírás alapján nem nehéz erre rájönni, hogy én nem lehetek a forrás, lévén 185 ml típusú mennyiségeket nem szoktam leírni, nem szólva arról, hogy felverek-e előre tojást a tésztához vagy kinyújtom a tésztát, ahelyett, hogy belenyomkodnám a tortaformába:) és legyünk őszinték, néha nem árt az alaposabb megközelítés. szóval

a tésztához:

• 340 gr liszt
• 150 gr puha (szobahőmérsékletű) vaj 
• 90 gr porcukor
• 2 egész tojás (felverve)
• egy csipet só

a citomkrémhez:

• 4 tojás
• 2 tojás sárgája
• 250 gr kristálycukor
• 185 ml tejszín
• 250 ml citromlé (lehetőleg frissen facsarva, de lehet vegyes citruslé is - narancs, mandarin, grapefruit, stb.)
• 3 citrom finomra reszelt héja

a sütemény összeállítása:

• a lisztet és a sót szitáld össze a munkalapra
• fúrj egy lyukat a liszt közepébe, tedd bele a vajat és a cukrot, dolgozd össze jól. A felvert tojásokat is öntsd a vajra, majd kezdd el apránként összedolgozni a liszttel
• gyúrd addig, míg sima tésztát kapsz, majd csomagold fóliába és tedd a hűtőbe, lehetőleg legalább egy órára
• hűtés után, lisztes felületen nyújtsd kör alakúra, majd helyezd a kivajazott kerek tortaformába, a széleken a felesleget vágd le
• melegítsd elő a sütőt 190 fokra, a tészta tetejére tégy zsírpapírt, majd erre nehezéket (szárazbab, rizs, stb), süsd 10 percig, majd emeld le róla a papírt és a nehezéket, és süsd további 3-5 percig, míg a tészta átsül
• állítsd 150 fokra a sütőt és készítsd el a krémet: habverővel keverd össze a tojásokat és a sárgákat a cukorral, add hozzá a tejszínt, majd a citromlevet és héjat,
• öntsd a tölteléket a tésztára és süsd 35-40 percig, míg a krém megszilárdul
• hűtsd ki teljesen - és tálald

fotó: Jakab Krisztina

jeles eseményre válogatott sütemények jelszóval Garamvölgyi Gerda mini francia citromtortácskákat, tokajikrémes kamillás piskótát, mandulás sütinyalókát és gyömbéres cupcake-eket készített, Szűr István és Kolozsi Timi pedig koprodukcióban duplacsokis tortácskákat és élővirággal díszített csokoládémousse-krémmel töltött tortát varázsolt, én meg most büszkén megosztom a recepteket, hogy jeles vagy kevésbé jeles eseményre más is elkészíthesse vagy a fent nevezettekkel elkészítethesse

a sütemények listájának összeválogatásakos egyébként fontos szempont volt az is, hogy ki kell bírniuk a forró nyári napon a tálalást mind megjelenés, mind tartalom szempontjából - az, hogy a remek ízek miatt gyorsan fogytak, az már nem a készítők hibája volt:)