livingkitchen - nem nigella, de főz

kép: livingkitchen.postr.hu

ez a francia dolog ez csak szemfényvesztés az elnevezésben, és nem, nem én akarok felvágni, az eredeti recept fennhéjáz egy kicsit:) 

ettől még a sütemény finom, kísértetitesen hasonlít a kefíres-bögrés süteményre összetételét tekintve, én dióval turbóztam - a receptre édesemen keresztül találtam rá, két sütés után az én végső verzióm így néz ki (elhagyva többek között a citromhéj cukorral való összedolgozását:), hogy egyszerű kevert tésztaként állítottam össze, fakanállal egy darab keverőtálban, semmi faxnizás, a bögre méretét a joghurtospohár adta (mivel szelektívezünk, simán van elmosott joghurtospohár, ami jól használható méricskélésre, se sima bögre is tökéletes):

1. bekapcsoltam a sütőt 180 fokra, hogy melegedjen, míg elkészül a tészta, majd
2. másfél bögre lisztet, 2 teáskanál sütőport és 1/2 teáskanál sót összekevertem, majd hozzákevertem
3. egy bögre cukrot
4. 1 teáskanál vaníliáscukrot
5. fél bögre olívaolajat
6. egy citrom reszelt héját és levét
7. egy bögre natúr joghurtot
8. két egész tojást
9. 10 dkg diót

és az egészet egy fakanállal habosra kevertem, majd a kiolajozott-kilisztezett nem őzgerinc alakú őzgerincformámba töltöttem (majdnem kétszeres magasságúra nő, arra kell számítani), és 50 percnél tűpróbával ellenőriztem, igaziból 55 percél kész is volt

nem egy látványos megjelenésű sütemény, de szaftos és aromás a joghurt-citrom párostól, és egészséges fílingje van, végül is olívaolaj meg joghurt van benne:)

fotó: livingkitchen.postr.hu

az úgy volt, hogy vettem mascarponét, mert épp akciós volt, meg hogy valami nagyon mákos sütemény legyen, ez is volt (nem, ez utóbbi nem az én ötletem volt, de ha mákos legyen, hát oké) - és akkor a mák mascarpone lime keresőszavakra a google adott pár elég hasonló találatot, amiből ezt választottuk ki (ne kérdezze senki, miért gondoltam, hogy lime is, de volt egy emlékem, hogy valahol a mák és a mascarpone tartalmú süteményhez a lime is kell, és tényleg)

és akkor a kiinduló recept minimális módosításával a következőképpen készült el a nagyon mákos, lisztmentes (mert hogy a mák a liszt ebben a süteményben) koranyári hangulatú édesség, amely tegnap egy remek sajtvacsorát zárt le:

1. sütőt bekapcsoljuk 180 fokra
2. 3 tojássárgáját 6 dkg (nád)cukorral habosra keverünk
3. hozzáadunk 20 dkg darált mákot, csipet sót és 1 teáskanál sütőport, majd ha ezzel elkevertük, megy még bele 5 dkg olvasztott (vagy nagyon puha) vaj, valamint 2 lime héja és leve
4. 3 tojásfehérjét csipet sóval előbb könnyű habbá verünk, majd hozzáadunk 6 dkg (nád)cukrot, és kemény habbá verjük
5. a habot lazán beleforgatjuk a mákos keverékbe, persze azért elkeverjük benne, de ne törjük szét a habot eközben
6. majd a kivajazott kerek, kapcsos tortaformában 180 fokon készre sütjük, a tortaforma méretének függvénye lesz a torta mérete meg a végső sütési idő, már 18 centis formával is biztos működik, de a 22 centisben meg alacsonyabb lesz az eredmény, de ez kicsit sem árt neki - 30 perc sütés után érdemes tűpróbázni, nekünk 180 fok/légkeverésen, 22 centis tortaformában a tűpróba kész eredményt mutatott
7. na de míg sül a tészta, készítsük el a mascarpone krémet, nem valami bonyolult: 50 dkg mascarponét keverjünk habosra (nem habverővel, sima fakanállal) 2-3 lime levével,  2 teáskanál vaníliáscukorral és 3 evőkanál porcukorral, keverés közben tilos a krémet kóstolgatni, mert tuti nem marad belőle
8. ha a tészta megsült, majd kihűlt, akkor ügyesen, körkörös mozdulatokkal kenjük meg a tetejét a mascarponés krémmel, és halmozzunk a tetejére negyedelt epreket, minél többet, annál jobb, nekünk negyed kiló volt kb. itthon, ezért csak a közepére jutott, de csinos lett a végeredmény így is, és az íze már tudott is érvényesülni

ez egy retrospektív recept, és nem is egy, de rögtön három, és mivel mindig valaki elkéri, szóval legyen itt is, ne csak fórumban:

20 dkg liszt, 10 dkg (tejmentes) margarin (persze vajból az igazi, de ugye mindenki azzal főz, ami jár neki:), 1 tojássárgája és annyi víz, hogy szépen összeálljon nem túl kemény tésztává - tojássárgája nélkül is működik, de akkor 4 dkg almapürével érdemes helyettesíteni

a tésztát fél óra pihentetés után többször nyújtjuk, majd belesimítjuk egy kerek tortaforma aljába max. 1 centis peremmel (piteformába pl.)

jól megszurkáljuk, beledobálunk pár szem babot (vagy se) és 190 fokon 10-15 percig elősütjük, elősütés után a babokat kiszedjük

miközben sül a tészta, 4-5 szem almából kevés vízzel kompótot főzünk (kis vanília, fahéj és cukor sem árt bele, de csak ha már szoktatva van hozzá a gyerek, ne a szülinapján kezdjük ezzel)

a kész, sűrű kompótot villával összetörjük, rásimítjuk a tésztára, majd 2 vagy 3 almát egész vékony szeletekre vágunk, csinosan és körkörösen elhelyezzük és kb. 30 perc alatt 190 fokon készre sütjük

a tészta alternatívája: 30 dkg liszt, 20 dkg hideg, tejmentes margarin, 10 dkg cukor és egy egész tojás, és ebből gyúrunk gyorsan tésztát, továbbiak mint fent

az alma alternatívája: 2 banánból icipici vízzel és egy kanál sárgabaracklekvárral kompótot főzünk, villával szétnyomkodjuk, azzal kenjük meg a tésztát, a tetejére meg további 3 banán megy szépen elrendezve vékonyra karikázva, és mielőtt a sütőbe visszatolnánk, még a tetejére is kenünk egy kis lekvárt, 15 percre elég visszatolni a sütőbe

mivel ebbe a tortába nem lehet gyertyat szúrni, ezért érdemes venni olyan "partikészletet", ami pl. repülő vagy vonat vagy egyéb formájú, és abba lehet állítani a gyertyát vagy van olyan partigyertya, amihez tartozik vmi tartó, és azzal együtt rakható a tortára (nem a beleszúrós tartó!)

kép: livingkitchen.postr.hu

Az egyik legértelmetlenebb nevet ez a desszert a Cyrano étteremben kapta anno, "Fekete vonat" (a negatív áthallásokról nem is szólva) - azonban amikor ott megjelent az étlapon, akkor a magyar gasztroszcénán ez még egy kvázi ismeretlen desszert volt, ezért elnézte az ember az elnevezést, és boldogan rendelte ezt a vacsora végén. Azóta divatdesszert lett ez, úton-útfélen felbukkan a desszertlapokon, elég hullámzó minőségben, de a fő jellemző, hogy igazi szakácsparáztató desszert ez, mert hogy nehéz megcsinálni. Na most az az igazság, hogy ez a része kicsit sem igaz, nem túl nehéz belőni a sütési időt, ami a titka az egésznek, vagy nekünk volt eddig mindig szerencsénk (nem hinném:)

A Cyranoban (is) meggyöntettel készült, a mi verziónk is most azzal került az asztalra, a felfújtrecept forrása pedig Chili & Vanilia.

A desszert egyetlen kényelmetlensége, hogy frissen kell elkészíteni, közvetlenül fogyasztás előtt, amivel segíthetünk magunkon, hogy az alapanyagokat előre kimérjük, előkészítjük, így az elkészítéskor már csak az összeállítás a dolgunk. Ennek megfelelően az optimális előkészítés úgy néz ki, hogy (2 adagra számolva, amit érdemes pontosan követni, és 4 vagy 6 vagy 8 adagra átszámolni, ha nagyobb a létszám, de semmiképpen se próbálkozni páratlan számú adag elkészítésével)

• vajjal egy rétegben vékonyan kikenjük, majd kilisztezzük az egyszemélyes felfújtformákat, és félretesszük őket, várjanak a sorukra türelemmel
• bekészítjük egy nagyobb tálba a 6 dkg vajat és a 6 dkg jó minőségű (60-75%-os csokoládétartalmú) étcsokoládét (azért kell a nagyobb tál, mert ebben fogjuk a tésztát összeállítani), ezt majd vízgőz fölött kell összeolvasszuk, ha itt lesz ideje (ha nagyon extrát szeretnénk, akkor egy csilipaprikát is beledobunk a vaj és az étcsokoládé mellé, vagy őrölt kardamomból néhány csipetnyit)
• bekészítjük egy másik tálba a 3,5 dkg (nád)cukrot, 1 egész tojást és 1 tojássárgáját, ezt majd habverővel kell majd tökéletes állag eléréséig (fehéredésig) verni
• és egy kisebb tálkába 1,6 dkg lisztet is előkészítünk
• egy kisebb lábosba beleöntünk ~10 dkg magozott meggyet (mirelitet vagy végső esetben befőttet, de azért arra ne törekedjünk), 1/2 dl vizet (vagy ha befőttet használunk, annak a levét), meg egy kis vaníliát vagy vaníliáscukrot
• egy kis pohárba 1 csapott evőkanál keményítőt néhány evőkanál hideg vízzel simára keverünk

kép forrása: www.vegkoch.de

valami egyszerűen összerakhatót szerettem volna, így a kiindulás édesem diós trüffeltorta receptje lett, amit amúgy is jó ideje (amióta beblogolta:) le szerettem volna gyártani

az, hogy miért csak főbb vonalaiban követtem az előírt receptet, könnyen védhető: a boltban nem volt dió, csak mandula, a gyerek azt mondta, hogy gyümölcsös legyen a torta, így a felhasznált csokoládé jelentősebb rész málnás csokoládé volt (amiben tényleg liofilizált málna van, nem mindenféle bohóckodás), ezzel tettem gyümölcsössé (haha:) valójában értelmetlen volt, de ezt majd alább), és ha már málna, akkor nem tejszínhabbal, hanem málnaszósszal tálaltam, fehércsokit én soha (na jó, ha nem muszáj, akkor inkább soha), de emiatt a receptben szereplő plusz kakóport jobbnak láttam lecserélni mandulára, hogy a súly stimmeljen, de  ne legyen túl keserű a végeredmény, ja, és a 18 centis tortaformát se tudtam értelmezni, a legkisebb itthon talált is majd 22 centis volt, de ez csak a magyarázkodás

szóval hogy is készült az én verzióm, amiről kép nem lett, de az íze leírhatatlanul szupercsokis volt:

1. 30 dkg 75%-os étcsokoládét (amiből 20 dkg málnás étcsokoládé volt, de minek) "sima"vízfürdőn megolvasztottam és félretettem hűlni, illetve a sütőt bekapcsoltam 150 fok légkeverésre, hogy bemelegedjen

2. 25 dkg mascarponét szép simára kevertem egy csipet sóval és 4 egész tojással (na jó, ne szépítsünk, volt itt gyerekmunka is, nem csak én kevertem:)

3. közben 15 dkg (nád)cukrot és 225 gr mandulát (héjas és héjatlan mandulát használtam vegyesen, de ez ahogy jön szerintem, a héjas aromásabb, azért érdemes azt is használni) aprítóban lisztté aprítottam, és ez ahogy adagonként készült, folyamatosan ment a mascarponés-tojásos keverékhez

4. a végén a keverékbe belekevertem az olvadt, de valamennyire lehűlt étcsokoládét, és azzal is simára kevertem a tésztát

5. a majd 22 centi átmérőjű kapcsos tortaformát kivajaztam, kiliszteztem, belesimítottam a tésztát, és ment az előmelegített 150 fokba, légkeverésen 60 percig sült, tökéletesen elég volt, a tűpróba folyósabb (de nem folyós)  közepet mutatott, a széle már szépen pirult, és gyönyörűen megemelkedett (az emelkedés kicsit eltűnt hűlés közben, de szép vízszintes, tortaszerű lett a teteje) - tálalni már kihűtve, málnaszósszal tálaltuk  (addigra a közepe folyóssága is eltűnt, ahogy édesem ígérte is az eredeti receptben) - szóval menős születésnapi torta volt

ja a málnaszósz: fél kg (mirelit) málnát, fél deci vízzel, 2 evőkanál cukorral kevergetve összeforraltam, a málna összetörik, de az úgy helyes, és mikor már forrt, belekevertem 1 csapott evőkanál keményítőt, gyorsan simára kevertem, és már zártam is el alatta a gázt, ennyi:)

bevásárlólista a tortához:

• 4 tojás
• 250 gr mascarpone
• 15 dkg (nád)cukor
• 225 gr mandula
• 30 dkg 65-75%-os étcsokoládé
• vaj és liszt a forma kikenéséhez

a málnás csokinak semmi értelme nem volt, bár a tortán melegen érződött az aroma, de kihűlve nyoma se maradt, szóval sima étcsokival (65-75%-ossal) érdemes csinálni, és a mandula dióra bátran le(vissza)cserélhető, végül is az eredeti recept is dióval indított:)

fotó: livingkitchen.postr.hu

nekem a kelttészta szerintem már mindig az örök misztikum marad, de köszönhetően elszánt társaimnak a konyhában nem kell róla lemondanom, egyedül nem állnék neki, az tuti, ez a kalács nem először készült, de most már kiforrottnak mondható a recept, úgyhogy nézzük, hogy készül ez a húsvéti elmaradhatatlan hozzávaló

az első dolog, hogy legyen időnk az elkészítésre, ez azt jelenti, hogy összesen majd 3 óránkat veszi majd el a kalács készítése, persze nem ennyi vele a munka, csak a kelesztések miatt mindenképp érdemes tervezni az időt, de még ennél is több idő kell valójában, mert az elkészítés kezdetekor az alapanyagok egy részének szobahőmérsékletűnek kell lennie, szóval ha a hűtőből vesszük elő őket, akkor a felmelegedésük szintén valamennyi idő

na de nézzük a tényeket:

1. egy tálkába vagy pohárba beletöltünk 250 ml szobahőmérsékletű tejszínt (vagy 200 ml tejszín és 50 ml langyos víz keverékét), belemorzsolunk 3 dkg szobahőmérsékletű friss élesztőt, adunk hozzá egy teáskanál (nád)cukrot, és félretesszük, hogy elkezdjen "felfutni" (na ez a bajom a kelttésztákkal, ezek a titokzatoskodós kifejezések:) - szóval azért tesszük félre, hogy az élesztő elkezdjen dolgozni

2. közben egy tálba beleszitálunk fél kg lisztet (ha nem szitálunk, csak rakunk, az se baj, de a szitálástól azért tényleg levegősebb lesz a tészta), adunk hozzá 1 teáskanál sót, és a közepébe csináljunk egy krátert, mert az úgy menős (lisztből még kelleni fog, szóval hagyjuk elöl a lisztet ezen a ponton:)

3. és hogy ne teljen feleslegesen az időnk, 5 dkg vajat vízfürdőn (vagy mikróban, kinek mi esik kézre) megolvasztunk, és a vajat félretesszük hűlni

4. mikor itt tartunk, addigra az élesztő elkezdett dolgozni, úgyhogy a tál lisztünk közepében kialakított kráterbe öntsük bele az élesztős tejszínt, és fakanállal keverjük el az egészet, takarjuk le egy konyharuhával, és tegyük félre pihenni az egészet 20 percre - ne legyen huzatban, ne legyen hidegben, egy normális szobában vagy a konyhában remekül elkezd dolgozni

5. és mielőtt elmegyünk, hogy valami kellemessel töltsük a felszabaduló 20 percünket, előbb még a tejszínes-élesztős tálkába tegyünk 5-8 dkg (nád)cukrot (édesszájúság függvénye a mennyiség, ennél többet azonban ne), és üssünk bele 2 egész tojást meg egy fehérjét, a maradék sárgáját pedig tegyük félre, azzal fogjuk sütés előtt lekenni a kalácsot

6. ha letelt a 20 perc, a lisztes-tejszínes-élesztős keverékünk kicsit megemelkedett, azt kell lássuk, de még ne aggódjunk, ha nem elég látványos az eredmény, a következő körben már az lesz, adjuk a keverékhez a tojás-cukor keverékünket és a korábban már megolvasztott, de már nem forró vajat, és kézzel (finnyásabbak géppel) gyúrjunk belőle pár perc alatt szép hólyagos tésztát (magától lesz hólyagos, ne aggódjunk a hozzávalók okán:), a tészta akkor jó, ha magától elválik a kezünktől/tál oldaláról, ha ragacsosabb, akkor folyamatos gyúrás mellett adjunk hozzá púpos evőkanalanként lisztet, amíg el nem érjük ezt a nem ragacsos állagot

7. ha a tésztát megfelelőnek találjuk, akkor a tetejére szórjunk vékonyan lisztet (hogy majd ne ragadjon a konyharuhához:), takarjuk le konyharuhával, és ismét tegyük valami csendes, nyugodt, nem hideg sarokba, és élvezzük a ránk szakadó 40 perc nyugalmat

8. ha letelt a 40 perc, szépségesen megnőtt tésztakupacot lelünk a konyharuha alatt, eddigre legyen döntésünk arról, hogy hány fonatos kalácsot szeretnénk, a fenti fotón egy sima héromfonatost látunk, ami körformára lett alakítva, igen látványos, és egyszerű, de elszántabbak nekiállhatnak 6 fonatosnak például, arra itt egy remek videó - szóval annak függvényében, hogy hány fonatos lesz, annyi egyenlő darabra szedjük a tésztát, és alaposan lisztezett gyúródeszkán, egyéb felületen szép hosszú, kb. 2 centi átmérőjű rudakat nyújtunk belőle

9. a tepsibe sütőpapírt teszünk, és a legegyszerűbb, ha már a rudakból a tepsiben fonjuk a kalácsot, értelemszerűen a fonás eleje-végét érdemes szorosabban összetapasztani, hogy ne nyíljon szét majd a kalácsunk, a körfonásnál a sima hármas fonás végén kell a kalács két végét egymásba fonni

10. ha kb. úgy néz ki a fonat, ahogy szeretnénk, akkor konyharuhával lefedjük, a tepsit a konyhába visszük most már, de még mindig nem tesszök a sütőbe, hanem adunk neki még 30 percet, hogy ebben az állapotban is keljen, de közben a sütőt már bekapcsoljuk, hogy felmelegedjen 180 fokra

11. ha letelt a fél óra, levesszük róla a konyharuhát, és a korábban félretett tojássárgájával szépen megkenjük, és betoljuk a már meleg sütőbe

12. sütőfüggő, de nekünk 180 fok légkeverésen 30 perc alatt tökéletesre sült, szóval érdemes odafigyelni rá, ha a teteje nagyon pirulna, akkor 20 percnél egy alufóliát érdemes rátenni a tetejére (nem rásimítva, csak úgy simán rárakva) - a sütési idő amúgy 30-40 perc sütő függvényében, de ezt tényleg ki kell tesztelni

hát valahogy így, nem is olyan rémesen nehéz:)

fotó: livingkitchen.postr.hu

bevásárlólista:

• ~60 dkg liszt
• 2 vagy 2,5 dl tejszín
• 3 db tojás
• 1 kocka élesztő
• ~10 dkg cukor
• 5 dkg vaj

kép forrása: www.1001-kochrezepte.de

az egyszerűség tökéletessége egy gyors levesben, ha marketinggel kellene indítsak, és különben is, tavasz van, kellenek a zöldek

amúgy meg nemsokára itt a borsószezon, szóval vagy várjunk addig, vagy ne, de 3 főre ~20 dkg zöldborsót kevés vajon 5-6 apróra tépkedett friss! bazsalikomlevéllel megpárolunk, amikor kész, kicsi liszttel (vagy keményítővel) megszórunk (staubolás, a szép német szó kedvelőinek, és a mennyiség kedvelőinek pedig egy csapott evőkanál), és folyamatos keverés mellett felöntjük 6 deci alaplével (ha nincs készen, akkor a bio leveskockák segítségével víz plusz leveskocka), mikor már forr, beledobtunk 5 dkg fetasajtot meg 1-2 további friss bazsalikomlevelet, és a merülőturmix segítségével szép simára turmixoljuk,

gyönyörű élénk zöld színű lesz (köszönhetően a bazsalikomos rásegítésnek) és szép krémes állagú (köszönhetően a lisztszórásnak) - pirított zsemlekockával tökéletes

kép forrása: www.cookstr.com

ez egy erősen tavaszi hangulatú recept, az eredetijét sok évvel ezelőtt fűszer és léleknél leltem, aki kifejezetten gyors vasárnapi ebédnek ajánlotta. Én a friss fűszernövények nagy kedvelőinek ajánlom, leegyszerűsítve provance-i fűszerek kellenek bele, de a legfontosabb, hogy frissen!,

két főre úgy néz ki ez a recept, hogy ~40 dkg csirkemellett olívaolajon gyorsan kifehérítek, sózom, megszórom, majd egy csokor felkarikázott újhagymát (ha nincs kéznél, akkor 1 fej vöröshagymát aprítva) ráteszek, és tovább párolom (ha van friss fokhagyma, az is mehet bele bátran),

pár perc múlva felöntöm 1 deci száraz fehérborral, azzal is párolom pár percig, beleöntök 1 deci tejszínt, és ezzel egyidőben mellédobok 15-20 dkg felnegyedelt gombát és ugyanennyi felezett koktélparadicsomot (vagy negyedelt sima paradicsomot), illetve egy kis csokor friss zöldfűszert aprítva (igen, tudom, a képen csak zsálya van, a kép csak illusztráció:),

ami szerintem muszáj bele, az a kakukkfű, amely konkrétan áttelelt a balkonládánkban, szóval annyi van belőle, hogy győzzem használni, ez alkalommal pár levél bazsalikom meg sok-sok zsálya megy bele, ha lenne friss majoranna, azt is beledobnék, de az most pont nincs, amit nem szabad ebbe tenni, az a rozmaring, én nagy rozmaringhívő vagyok, de ebben az ételben legyilkolná az ízeket - így is párolom, összesen kell az egésznek a főzés kezdetétől úgy 20-25 perc,

ha ezzel megvagyok, és a tál, amiben eddig dolgoztam, sütőképes, akkor 1 mozzarellasajtot felszeletelek és rápakolok, ha nem sütőképes, akkor az egészet átteszem előbb egy jénaiba, és akkor teszem csak rá a mozarellaszeleteket,

előmelegített 220 fokos sütőbe tolom, és 10-15 perc után tálalható is,

felesleges köretet varázsolni hozzá, valójában friss ropogós kenyérrel kell enni, ha marad véletlenül maradék (egyszer történt ilyen), na azt meg hidegen is nagyon érdemes megkóstolni,

éljen a tavasz!:)

kép forrása: zefir2.blogol.hu

alaprecept ez, plusz jól is fagyasztható, ami szintén szimpatikussá teszi, ha már nekiállunk, csináljunk dupla adagot

az, hogy milyen húsból készíti az ember, majdnem szabadon választható, én talán a csirkét nem ajánlom, mert az túl száraz, de darált pulykacomb vagy pulykamell vagy malac vagy marha, mind garantálják a sikert (ennél az ételnél ugye nem a húson dől el minden), ami meggondolandó az a fele-fele megoldás, azaz kétféle hús legyen a darálthúsban, 4 főre 50-60 dkg hús kell,

és akkor:

kb. 8-10 deka (lehetőleg nem hosszú szemű, sokkal inkább ragacsosságra hajlamos) rizst kis olajon "megpirítunk", felöntjük épp csak annyi vízzel, amennyi ellepi, és odafigyelve addig főzzük, míg ezt a vizet felveszi a rizs, keverni kell, de nem kell a rizsnek megpuhulnia ennél a résznél

eközben 2 fej vöröshagymát felaprítunk, egy nagy tálba öntöm, megy bele a fenti húsmennyiség, kb. 1 kávéskanál só, kis őrölt bors, 1 tojás, és ha a rizs "elkészült" (azaz "előfőzött" lett vmennyireg) akkor az is, és annyi zsemlemorzsa, hogy ne legyen ragacsos a massza, alaposan összekeverjük, és féretesszük minimum félórára

mikor eleget állt a hús, akkor egy jó magas falú lábosban kis lángon 2 evőkanál lisztet világosra pirítunk (tényleg világosra), lehúzzuk a lángról, hozzákeverünk 200 gr jó minőségű paradicsompürét, simára keverjük, visszatoljuk a lángra és folyamatos keverés mellett szép lassan felöntjük minimum 2 liter (úgyis egy csomó el fog párologni) jó hideg vízzel (ha nem hideg a víz, csomós lesz, ha rossz a sorrend csomós lesz)

ha felforrt, megy bele friss zellerzöld (muszáj:), só, cukor (ez tényleg ízlés szerint, kóstolgatni kell, kezdők a cukrot evőkanalanként, sót kávéskanalanként érdemes, hogy betegyék), kis lángra tesszük

miközben várjuk, hogy felforrjon a paradicsomszósz, még egyszer átgyúrjuk/átkeverjük a húsos masszát, és pingponglabdánál nem nagyobb gombócokat gyártunk, amelyeket felforrás után egyenest bele a szószba dobálunk sorba egymás után, aki türelmetlen, csinálhat nagyobb gombócokat is persze

az utolsó húsgombóc belehelyezése után kb. még 40 percig rotyogtatjuk az egész cuccot

sima héjában főtt krumplival kell enni, oké, előtte azért le lehet szedni a krumpliról a héját

ha nagyon nincs kéznél zsemlemorzsa, akkor gríz is jó, de akkor kevesebbet érdemes használni, lágyabbra hagyni a masszát, sőt, én hagytam ki belőle már a rizst is, elsőre felháborodást szült, de volt, amikor kifejezetten legyen rizs nélkül igénybejelentés lett ezt követően

original recipe by Törp

kép forrása: Big, Bold, Beautiful Food

A legtöbb recept szerint elvben persze a száraz és a nedves hozzávalókat külön kell kikeverni, és utána egybeönteni, de ez a muffingyártásnál totális felesleges szemfényvesztés. Ma reggelire csokisat készítettünk, 45 perc alatt mindenestül kész volt, oké, még melegen kezdtük el enni, de a megolvadt csoki miatt akkor a legjobb...

A következő sorrendben összekeverjük a hozzávalókat:

• 1 és 1/2 bögre liszt
• 1/2 bögre zabpehely (az apróbb méretűt érdemes - és közben gondoljunk arra, hogy milyen egészséges lesz így a muffin)
• 1/2 teáskanál sütőpor
• 1/2 teáskanál szódabikarbóna
• csipet só
• 10 dkg étcsoki apróra darabolva, tördelve (vagy csokicseppek vagy étcsoki és tejcsoki vegyesen, nálunk most került bele egy csokimikulás is, ami fontos, a nagyon magas kakaótartalmú - 55% feletti - étcsokik nem olvadnak meg eléggé, szóval az nem való bele)
• 1/2 bögre (nád)cukor
• 1 teáskanál vaníliáscukor

ezt szép  összekeverjük, és jöhetnek sorban a "nedves" hozzávalók (lehet más a sorrend, csak mindet szépen keverjük bele)

• 1 kis doboz tejföl (vagy 1/2 bögre tej)
• 1/2 bögre olívaolaj (vagy 10 dkg vaj megolvasztva)
• 2 egész tojás

ha szépen kikevertük, akkor kapcsoljuk be a sütőt 200 fokra, és míg előmelegszik, hagyjuk állni a tésztát (muszáj, többek között a zabpehely miatt is, mert az meg kell szívja magát nedvességgel, meg egyenletesebb tésztát kapunk így), kb. 15 perc múlva a sütőnk is elég meleg, a tészta is kicsit megduzzadt, még egyszer érdemes átkeverni, aztán mehet a muffinformákba, és sütő függvényében 20-25 percig süssük, 20 percnél erdemes tűpróbázni

és legalább kicsit várni, h ne iszonyú forrón kezdjük el enni