Van a bevált csokis muffin, amit szoktam csokoládé helyett gyümölccsel készíteni, de miért ne lehetne csokis is, meg gyümölcsös is ugyebár? Aktuális nehezítő tényező, hogy laktózmentes diéta ütötte fel a fejét a családban, ami csak kicsit problémás, mert tejből, vajból, tejfölből és joghurtból könnyű laktózmenteshez jutni, szóval azért az ad mozgásteret.

A szokásos receptemmel amúgy egy bajom szokott lenni, hogy nem 12, hanem 14-15 muffin lesz belőle, ami nem zavarna, ha nem 12 darabos muffinforma-készletem lenne (a muffintepsi annyira magasan van, hogy valahogy mindig elfelejtem, hogy azt is használhatnám:).

Gondoltam, kicsit finomhangolok a recepten, hogy 12 darab legyen az eredmény. Igen, ebből már mindenki sejtheti, hogy nem sikerült, szóval íme a 10 darab muffint eredményező recept.

Összekeverjük a hozzávalókat:

  • 1/2 bögre lisztet
  • 1/2 bögre teljes kiőrlésű tönkölylisztet (nem érdemes elcsalni, tényleg hozzáad az ízhez, nem muszáj tönköly legyen, de teljes kiőrlésű)
  • 1/2 bögre zabpelyhet (az apróbb méretűt érdemes - most csak nagyobb méretű volt itthon, de nem volt zavaró)
  • 1/2 teáskanál sütőport
  • 1/2 teáskanál szódabikarbónát
  • csipet sót
  • 5 dkg étcsokit apróra darabolva
  • 5 dkg kékáfonyát
  • 1/3 bögre (nád)cukrot (én szemre mérem, több, mint negyed, kevesebb, mint fél:)

Ha ez megvan, utána hozzákeverünk

  • 1,5 dl joghurtot
  • 1/3 bögre olívaolajat
  • 1 egész tojást

A kész tésztának lágynak, könnyen kanalazhatónak kell lennie. Ha megvagyunk, kapcsoljuk be a sütőt 200 fokra, és míg előmelegszik, állhat kicsit a tészta (így a zabpehely meg tudja szívni magát nedvességgel, többek között). Mikor a sütőnk már elég meleg, a tésztát még egyszer átkeverjük, aztán mehet a muffinformákba, és sütő függvényében 20-35 percig süssük, 20 percnél erdemes tűpróbázni.

Laktózmentes verzióhoz: a joghurtot kell laktózmentesre cserélni.