kép forrása: Zesty Cook

Ilyen keksz például csak azért lett, mert a gyerek elszántan állította, hogy élete vágya, hogy legyen itthon mogyoróvaj, mert ő azzal szeretné enni a kenyeret. Hittem is, meg főleg nem is, de jófej vagyok, és szembejött pont a boltban, miután hónapok óta ígérgettem, és persze kiderült, hogy nem is finom... szerinte legalábbis. Na most 20 dkg mogyoróvaj az nagyon veszélyes, ezért inkább kekszbe öltem, miután oda és vissza átfésültem a netet receptekért. Az eredmény egy igen vállalható, kellemesen édes-sós keksz lett, amelyet ha nem lett volna jobb dolgom, még tökéletesebbé tehettem volna egy kis mogyoró-sóskaramell díszítéssel, ahogy ezt Strawberrynél láttam, de mindennek van határa.

A keksz tésztáját érdemes a sütés előtti napon elkészíteni, mert muszáj lehűteni, de persze pár óra a hűtőben elegendő, ha túl későn kapnánk észhez.

A tésztához (kézzel vagy géppel) simára keverünk

20 dkg mogyoróvajat,

12,5 dkg puha vajat,

2 egész tojást,

1 púpozott kávéskanál t,

10 dkg nádcukrot,

25 dkg lisztet (fele lehet teljeskiőrlésű tönköly) és

1 teáskanál szódabikarbónát,

majd a szépen összeállított tésztát fóliába csomagolva tegyük a hűtőbe.

Mogyoróvajból használjuk el az otthoni polcon találhatót, de ha csak emiatt veszünk , akkor a darabosabb ("chunky") fajtát érdemes választani. Elszántabban a liszt egy részét őrölt mogyoróval helyettesíthetik.

A kekszek elkészítése innetől se bonyolódik nagyon: gyúrjunk egyforma diónyi golyókat a lehűtött tésztából, majd sütőpapírra tegyük, egymástól mindenképp távolságot tartva, és egy villával két lépésben lapítsuk le a golyókat, így csinos négyzetháló minta kerül a tetejére.

Sütéshez melegítsük elő a sütőt 180 fokra, tegyük be a fenti módon előkészített kekszeket, és 15-20 perc alatt világosbarnára süssük őket, figyeljünk nagyon, mert ha elkezd sötétedni, akkor nagyon kemény kekszet kapunk végeredményként.