Spárga és eper, ugyebár. Ja, meg az újkrumpli, bár ebben a menüben éppen nem volt, de odafért volna.
kép: livingkitchen.postr.hu
Szóval spárga, azzal az van, hogy a spárgát nem főzzük, az egy oltári nagy tévedés, hogy a spárgát főzzük. A spárgát sütjük, pirítjuk, grillezzük, akármi, de se nem pároljuk, se nem főzzük. Ha ezt megtudná a világ, csomó ember rájönne, hogy a spárga finom. (Egyébként pedig a spárga tényleg finom.)
A májusi kötelező menü pedig áll egyrészt sütőben sült spárgából, amihez:
- 2-3 főre fél kg zsenge zöldspárgát megtisztítunk, ami semmi hámozás, hanem csak a szárak legvégét letörjük,
- majd néhány szálat összefogunk, és egy vékony szelet jóféle szárított vagy füstölt típusú sonkával áttekerjük, és jénaiba fektetjük (a sonkának és a végeredménynek nem árt, ha a sonkán van egy kis zsírréteg),
- ezt addig ismételjük, amíg el nem fogy a spárga (15 dkg sonkával tökéletes eredményt érhetünk el), akkora edényt használjunk, amiben egy rétegben elfér a spárga így csomagolva,
- az egészet meglocsoljuk olívaolajjal,
- majd 220 fokra előmelegített sütőben 20-25 percig lefedés nélkül megsütjük (ha elkezd barnulni a spárga vége, akkor már kész).
- ehhez 2-3 főre összekeverünk 5-6 dkg bébispenótot (vagy zsenge spenótot) 15 dkg apróra vágott eperrel,
- rámorzsolunk 10 dkg fetát,
- meglocsoljuk olívaolajjal és pár csepp balzsamecettel, megy rá egy kis frissen őrölt bors (só csak akkor, ha a feta nem túl sós) és már kész is.
Utolsó kommentek