Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

SMARNI - A CSÁSZÁRI DESSZERT

Igazi monarchia hangulatú étel, cserébe sosem fogunk dűlőre jutni arról, hogy mi az autentikus recept. Talán az biztos, hogy amit anno (meg talán még ma is?) a magyar mirelitpult rejtett, illetve amit a menzán kaptunk, az elég messze van az ideálistól. Én a lisztes- mazsolás verzióra szavazok, baracklekvárral - de ha épp szilvalekvár van a közelben, az is oké, valójában a szilvalekváros verzió a hitelesebb (csak szörpöt locsolgasson rá senki a régi szép idők emlékére).

Amúgy kifejezetten gyors vacsora, főleg, ha az embertől palacsintát követelnek, egy császármorzsával egész tűrhetően le lehet szerelni akár nagyobb éhes csapatot is.

I. Ferenc József, akinek az ebédlőasztalán először bukkant fel a smarni (Franz Xaver Winterhalter festménye)

A tésztához kézi habverővel felhabosítok

  • 3 tojást, majd hozzákeverek csipet t,
  • fél liter tejet,
  • 35 dkg réteslisztet (vagy akár durumlisztet),
  • 1 teáskanál sütőport, majd ha más szép sima a tészta, teszek bele
  • nagy marék, nagyszemű mazsolát - a végeredmény egy a palacsintatésztánál sűrűbb, de még folyós tészta.
Egy nagyobb serpenyőben vajat olvasztok, és beleöntöm a tésztát, mintha omlettet készítenék, ha az alja megsült, falapáttal megpróbálom megfordítani, ami vagy sikerül tőkéletesen, vagy nem, de innentől minden is, mert fordítás után kisebb, inkább hosszúkás darabokra vágom falapáttal, és hagyom, hogy kicsit megpiruljanak a darabok (a karamellizálódó mazsola elég korrekt ám), néha megkeverem, fordítgatom a darabokat, és mielőtt megégne, leveszem a tűzről, és szokás szerint még melegen nekiállok, ami nem helyes, de finom.
Sűrű barack- vagy szilvalekvárral tálalom, és nem szórom meg porcukorral, mert teljesen felesleges, de aki ragaszkodik hozzá, tőlem megszórhatja:)

Laktózmentes tejjel és vajjal laktózmentes a smarnink.

0 Tovább

BOMBARDINO CON CAFFÉ - AVAGY MIT ISZNAK AZ OLASZOK, HA SÍELNEK

Mondjuk nem csak az olaszok isszák, és persze nem csak síeléskor, de olasz eredű italról beszélünk, amelyet az olasz sípályákon ismerhetett meg a nagyérdemű - hogy aztán eltrejdet melegítős-síelős ital legyen belőle a kicsit már unalmas forraltbor mellett.

A bombardino eredettörténete kifejezetten homályos, van tenger mellől hegyekbe költözött genovai ifjús történe, meg ennél még romatikusabbak (bár a tenger mellől miért költözne bárki a hegyekbe, kérdezhetnénk), de a lényeg, hogy a hideg ellen találták ki - és végül is arra remek, még ha csak óvatosan is igyuk, mert alkohol van benne, ami hidegben elsőre mindig jó ötletnek tűnik, de hamis melegérzetet is kelthet. Hó nélkül is ihatjuk persze, simán helyettesít egy desszertet a vasárnapi ebéd végén , és bár nem csak a bombardino története, hanem az eredeti összetétel is bizonytalan, az biztos, hogy tojáslikőr és valamilyen rövidital mindenképp kell bele.

Én a kávés verzióra szavazok, és akinek karácsonyról esetleg maradt egy kis házi tojáslikőrje, az mindenképp azzal készítse. Akinek sárgás színemlékei vannak a bombardinóról, az nem a kávés verziót itta.

1:1 arányban adagolok üvegpohárba tojáslikőrt (lehetőleg házit) és frissen főzött presszókávét (a kétharmad-egyharmad arányt is érdemes kipróbálni, főleg annak, aki nagy tojáslikőr kedvelő, a végeredmény ~ 1 dl ital legyen) - ha mód van rá, akkor a tojáslikőrt is forrósítsuk fel az összeállítás előtt. A tetejére egy kevés tejszínhab, és aztán még forrón igyuk is meg. Íme egy síterepes verzió még a tavalyi évről, a szép emlékek kedvéért, bár nekem ez a tejszínhabmennyiség felesleges túlzás:

kép forrása: livingkitchen.postr.hu (tnx Emőke:)

0 Tovább

CSALÁDBARÁT KARÁCSONYI MENÜ: PULYKAMELL VELESÜLT GESZTENYÉVEL ÉS KÖRTÉVEL, MEG ÁFONYÁVAL PERSZE

Nálunk idén - nem először, és felteszem nem is utoljára - ez lesz a december 24-i vacsora. Amúgy vendégváró karácsonyi menünek is tökéletes, de gyerekes családokban azért is ideális, mert a fadíszítős-ajándékcsomagolós-izgatott gyerekes napon már tényleg csak az hiányozna, ha valami odafigyelőset kellene főzni-sütni, én legalábbis nem stresszelném magam effélével feleslegesen.

Szóval ez egy szakaszosan (is) készíthető összeállítás, amely nem érzékeny arra, ha 2 perccel tovább sütjük vagy ha rányitjuk a sütőajtót.

Ehhez egybe pulykamellet (fejenként 15-20 dkg-t érdemes számolni) belehelyezünk egy kerek jénaiba, sózzuk, őrölt borsozzuk, olívaolajjal meglocsoljuk, és alufóliával lefedve megy a hideg sütőbe, ahol aztán 200 fokot megcélozva elkezdjük sütni (akinek a pulykamell azért a túl száraz kategória, az baconnal lefedést is választhat, persze akinek a pulykamell túl száraz, ne süssön pulykamellet ugyebár:)

Miközben elkezd sülni a hús, kb. azonos méretű krumplikat (fejenként 1-2-3 db kisebb-közepeset) alaposan megmosunk, és egyesével, vizesen, héjastul alufóliába csavarunk, majd félretesszük.

Fejenként 1 (alexander típusú) körtét megpucolunk-negyedelünk (de nem hámozunk!) és szintén félretesszük. 2 szál szárzellert szintén megpucolunk, és felkarikázzuk, félretesszük.

Előkapjuk a mélyhűtőből az időben előre beszerzett natúr előfőzött egész gesztenyét, fejenként ~10 dkg-ot számolva (önsorsrontók előző nap elkészíthetik a maguk főzte gesztenyét természetesen.

Ha a fentiekkel megvagyunk, akkor a közben már kb. 15 perce a sütőben üldögélő húst kiszedjük a sütőből, mellépakoljuk a jénaiba a körtét meg a gesztenyét, 5 dkg vajat a tetejére darabolunk, újra lefedjük a fóliával, és megy vissza a sütőbe, ahol a rácsra betesszük ugyanezzel a lendülettel a becsomagolt krumplikat is. 

50 dkg hús esetén még 45 percet adunk az egésznek, ha nagyobb (60-80 dkg) a hús, a krumplikat kiszedjük 45 perc után, a húst pedig már fólia nélkül sütjük még 20 percig.

Tálalhatjuk, mindenképpen jóféle kékáfonyalekvárt adjunk mellé (ha sok a szabadidőnk, csinálhatunk csilis kékáfonyacsatnit is mellé persze).

Ha nincs egy lendület a sütésre (nekem nem szokott), akkor a nap elején érdemes mindent, de tényleg mindent előkészíteni, aztán a tervezett tálalás előtt 80-90 perccel elkezdeni berakosgatni a hozzávalókat a sütőbe, de amúgy jól melegíthető is ez az étel, szóval előre elkészítve sem kerülünk bajba, rámelegítünk a sütőben, és kész.

0 Tovább

SÜTNI SZÍNES RÉPÁT

Receptnek nem nevezném, de az egyik kedvenc köretünk a sült zöldség tényleg minden faxni nélkül. A zöldségeknek ugyanis jó íze van sütve. Zöldségek darabolva, egy rétegben és szigorúan nem összekeverve kerülnek egy alacsony falú sütőedényben (legyen az jénai, pitetál, akármi), kicsi só, kicsi olívaolaj és rozmaring vagy kakukkfű (soha nem mindkettő, jobban érvényesülnek az ízek, ha nem hasznájuk mindig az összes kedvenc zöldfűszerünket) - aztán mehet a sütőbe 220-230 fokon míg szépen megpirulnak, 40 percet jelent ez kb.

kép: livingkitchen.postr.hu

Amiért most bejegyzés lett a köretből az az, hogy színes répa került be, a képen a sonkahagymán, a krumplin (amit mindig héjastul sütünk) és a rozmaringon kívül sárgarépák sorakoznak a sütőedényben: majdnem fehér, sárga színű, pasztellnarancs és kívül céklaszínű (egyik sem klasszikus sárgarépa, az épp elfogyott itthon). A látvány is remek, de ez négyféle ízt is jelent, a fehér cseppet sem sárgarépás, inkább fehérrépás ízű, de cseppet sem fehérrépa az, a céklaszínűé kifejezetten édeskés (és hajaz a céklára), a többi színű meg ízben ezek között, szóval mintha négyféle zöldségünk lenne, hiába répa neve.

Persze hogyan szerez az ember színes sárgarépát, az már nehezebb kérdés, de érdemes alaposan körbenézni a kedvenc piacon, és megtalálni azt az elszánt árust, akinél ilyen is felbukkan, aztán visszajárni hozzá. Aki a Fény utcára jár, az a főbejárati lépcső tetején keresse a szajrét, színes krumplik is vannak ott, azok gyakrabban - akinek meg van kiskertje, az szerezzen vetőmagot (simán kapható) és ültessen, jövőre beszállhat a színes répa evők közé, nem fogja megbánni.

kép: livingkitchen.postr.hu

0 Tovább

KUSZKUSZSALÁTA ALIAS TABULÉ (TABOULET, TABOULEH)

A receptet franciaországból importálta nekem még egy középiskolai pasim ebben a formában, a recept bevált (a pasira meg ne vesztegessünk szót:)

Ez amúgy tipikus nyári étel, csodaszép színek meg a menta íze, télen csak ha nyárhangulatra vágyom, akkor csinálom meg, de mivel a paradicsom egy fontos ízképző benne, a nyár ideálisabb a jobb ízű, húsosabb paradicsomok miatt, másrészt újhagyma kell bele, ami télen ízetlen sajna.

kép: livingkitchen.postr.hu

A recept egyrészt ugye arab-francia átmenet, és tudom, hogy petrezselymet is szoktak hozzá használni az autentikus területeken, meg ezerféle változata is van a receptnek, de egyrészt hozzám anélkül jutott a recept, másrészt nem vagyok nagy petrezselyemkedvelő (annál már csak a kaprot kedvelem kevésbé, a petrezselymes ételeket megeszem, a kaprosakat meg se eszem), így eszem ágában se volt visszaépíteni a receptbe, de aki szereti, annak tudom ajánlani (másrészt ezen a néven bulgur alapanyagú salátával is összefut az ember, szóval itt a francia hatás azért a végeredmény tekintetében erősebb).

Fogalmam sincs hány főre, mert én hihetetlen mennyiséget bírok megenni belőle, de az arányai így néznek ki a salátának, de mondjuk ez a 2-3 fős adag:

  • 15 dkg kuszkuszt "megfőzök" (azaz összekeverem a száraz kuszkuszt 2-3 evőkanál olívaolajjal, meg egy teáskanál sóval, és felöntöm annyi forró vízzel, ami ellepi, meg még 2 ujjnyival, és lefedem, állni hagyom ez 10 perc alatt megvan),
  • közben apró kockákra vágok (ez sajnos fontos, a saláta akkor lesz finom, ha minden apróra van benne vágva) 1 zöldpaprikát (nem csípőset!), 1 piros vagy zöld színű kaliforniai paprikát (de így nyáron inkább 2 zöldpaprikát) meg 30 dkg paradicsomot (ez nehezebb feladat, elvben úgy kell csinálni, hogy paradicsomot felkarikáz, a magját kivág, és kockáz, a magját azért kell kiszedni, mert ha nagyon leves a paradicsom, szétáztatja a salátát és nem lesz finom, én nem vagyok egy pepecselős, így én persze nem így csinálom, hanem bennehagyom, inkább próbálok kevésbé leveses paradicsomtípust használni erre), meg 2-3 szál újhagymát felkarikázok,
  • mindezt salátástálba öntöm, megsózom, hozzákeverem a "megfőtt" kuszkuszt, jó alaposan meglocsolom az egészet olívaolajjal, nagyon sok (1-2 maréknyi) apróra vágott friss mentalevelet (nem frissel is működik, szárazból kevesebb kell, mert megkeseredhet, és morzsolva kell hozzáadni, illetve a petrezselymet itt lehet beépíteni, a menta egy részét, de csakis egy részét azzal helyettesíteni) is belekeverek, meg 2 citrom friss levét is hozzáöntöm, 
  • majd hidegen helyen állni hagyom minimum 3-4 órát, de inkább többet (kuszkusz ugye meleg, mikor a salátába kerül), az ízek fél nap állás után kezdenek igazán jól összeérni, aztán lehet enni magában vagy valami mellé, én magában szoktam mondjuk:) oké, és ma azt se vártam meg, hogy kihűljön, de azért az már tényleg durva.
Laktózmentes verzióhoz: ez a recept úgy ahogy van, laktózmentes.
0 Tovább

LASSAN SÜLT CITROMOS-FOKHAGYMÁS CSIRKE

Ez egy Nigella recept és pont. Úgy értem, hogy tényleg szó szerint. Ez nagy szó, mert kevés olyan recept van, ami annyira pont olyan, hogy még én is - szinte - eltérés nélkül készítem el.  Ez az eredeti nevén slow-roasted garlic and lemon chicken ezen ritkaságok közé tartozik. Most, hogy a tavasz belecsapott a közepébe, érdemes hozzá friss fokhagymát használni, de "öregfokhagymával" is működik persze. 

kép forrása: Strudel & Cream

  1. 160 fokra állítjuk a sütőt, hogy előmelegedjen.
  2. Közben 4 fő részére  2-2 csontos csirkecombot és csirkemellet (persze ízlés dolga, nem muszáj vegyesen, és nem muszáj csontosan, de a csontos verzió jobb ízt ad) egy alacsonyabb jénaiba pakoljuk úgy, hogy összeérhetnek, de ne fedjék egymást, ez fontos.
  3. Körészórunk egy fej fokhagymát gerezdekre szedve, a gerezdeket nem kell megtisztítani + kettő (hosszában) felnyolcadolt biocitromot (hogy a héja vegyszermentes legyen, azért kell a biocitrom, vagy lehet körömkefével suvickolni ról a a viaszos cuccot, de én abban nem hiszek) + egy nagy marék citromos kakukkfüvet (ha nincs citromos, jó a "sima" kakukkfű is).
  4. Az egészet megszórjuk nagyszemű sóval és frissen tört színes borssal (a kettőt együtt érdemes megtörni mozsárban), majd jó alaposan meglocsoljuk kb fél deci olívaolajjal és egy deci száraz fehérborral. (Megj.: Nigella receptjében nem szerepel só, sem a Forever Summer könyvben, sem az online verzióban, fogalmam sincs miért, az biztos, hogy a só nem árt neki, de aki akarja, kipróbálhatja anélkül is.)
  5. Az egészet alufóliával befedve a már 160 fokra felmelegedett sütőbe tesszük két órára (hát igen, ez nem egy sietős műfaj), majd fólia nélkül 200 fokon még háromnegyed órát érdemes sütni, hogy ami csak megpirulhat, megpiruljon. (Alsó-felső lánggal érdemes sütni, csak semmi légkeverés, mert azzal kiszárad.)
  6. Aztán lehet tálalni, köretnek újkrumpli + sütőzacskóban sült zöldségek, pl. spárga-paradicsom vagy répa-kaliforniaipaprika duók (persze mehetne az összes zöldség egy zacskóba, de akkor sztem eltűnnek az egyedi zöldségízek). 
0 Tovább

TEJMENTES SÁRGABARACKOS-ÁFONYÁS MUFFIN

kép forrása: gardenofeaden.blogspot.hu

Vendégségbe készültem, ahol a házigazda átmenetileg tejmentes diétén van, szóval gondoltam, tejmentes süteménynek örülni fog, mert múltbeli tapasztalataim alapján tudom, hogy az nem egyszerű élet. Nem volt kedvem tejmentes margarinnal dolgozni, mióta nálunk vaj kerül mindenbe, amibe csak kerülhet, nincs sok kedvem margarint a házba hozni, na de a muffint olívaolajjal készítem, szóval valójában könnyen tejmentessé varázsolható. Nem kaptam zabtejszínt, de ha kaptam volna, akkor egyszerűen ezt a receptet csináltam volna meg, és a tejfölt zabtejszínre cseréltem volna.

Ehelyett egy kicsit módosítottam az arányokon, és így készült el 12 darab remek darab:

  • negyed kiló sárgabarackot kimagoztam és nyolcadoltam, mellészórtam 15 dkg áfonyát, és félretettem, hogy összeállítsam a tésztát:
  • fakanállal habosra kevertem 3 egész tojást, 1/3 bögre (nád)cukrot, 3 teáskanál vaníliáscukrot és 1/2 bögre olívaolajat
  • majd hozzákevertem 1 és 1/4 bögre lisztet, 1/2 bögre zabpelyhet, 1/2 teáskanál sütőport, 1/2 teáskanál szódabikarbónát és csipet sót
  • a kész tésztába beleforgattam a gyümölcsöt, és félretettem addig állni, míg a sütőn bemelegedett 200 fokra
  • mielőtt a muffinformákba kanalaztam volna a tésztát,, még egyszer átkevertem a kicsit lazult tésztát (lévén dolgozott a szódabikarbóna és a sütőpor),  és légkeveréssel 18-20 perc alatt készre sütöttem
0 Tovább

TEJMENTES TORTA ELSŐ (VAGY KÉSŐBBI) SZÜLETÉSNAPRA

ez egy retrospektív recept, és nem is egy, de rögtön három, és mivel mindig valaki elkéri, szóval legyen itt is, ne csak fórumban:


20 dkg liszt, 10 dkg (tejmentes) margarin (persze vajból az igazi, de ugye mindenki azzal főz, ami jár neki:), 1 tojássárgája és annyi víz, hogy szépen összeálljon nem túl kemény tésztává - tojássárgája nélkül is működik, de akkor 4 dkg almapürével érdemes helyettesíteni

a tésztát fél óra pihentetés után többször nyújtjuk, majd belesimítjuk egy kerek tortaforma aljába max. 1 centis peremmel (piteformába pl.)

jól megszurkáljuk, beledobálunk pár szem babot (vagy se) és 190 fokon 10-15 percig elősütjük, elősütés után a babokat kiszedjük

miközben sül a tészta, 4-5 szem almából kevés vízzel kompótot főzünk (kis vanília, fahéj és cukor sem árt bele, de csak ha már szoktatva van hozzá a gyerek, ne a szülinapján kezdjük ezzel)

a kész, sűrű kompótot villával összetörjük, rásimítjuk a tésztára, majd 2 vagy 3 almát egész vékony szeletekre vágunk, csinosan és körkörösen elhelyezzük és kb. 30 perc alatt 190 fokon készre sütjük

a tészta alternatívája: 30 dkg liszt, 20 dkg hideg, tejmentes margarin, 10 dkg cukor és egy egész tojás, és ebből gyúrunk gyorsan tésztát, továbbiak mint fent

az alma alternatívája: 2 banánból icipici vízzel és egy kanál sárgabaracklekvárral kompótot főzünk, villával szétnyomkodjuk, azzal kenjük meg a tésztát, a tetejére meg további 3 banán megy szépen elrendezve vékonyra karikázva, és mielőtt a sütőbe visszatolnánk, még a tetejére is kenünk egy kis lekvárt, 15 percre elég visszatolni a sütőbe

mivel ebbe a tortába nem lehet gyertyat szúrni, ezért érdemes venni olyan "partikészletet", ami pl. repülő vagy vonat vagy egyéb formájú, és abba lehet állítani a gyertyát vagy van olyan partigyertya, amihez tartozik vmi tartó, és azzal együtt rakható a tortára (nem a beleszúrós tartó!)

0 Tovább

KLASSZIK PARADICSOMOS HÚSGOMBÓCOK (FŐTT KRUMPLIVAL PERSZE)

kép forrása: zefir2.blogol.hu

alaprecept ez, plusz jól is fagyasztható, ami szintén szimpatikussá teszi, ha már nekiállunk, csináljunk dupla adagot

az, hogy milyen húsból készíti az ember, majdnem szabadon választható, én talán a csirkét nem ajánlom, mert az túl száraz, de darált pulykacomb vagy pulykamell vagy malac vagy marha, mind garantálják a sikert (ennél az ételnél ugye nem a húson dől el minden), ami meggondolandó az a fele-fele megoldás, azaz kétféle hús legyen a darálthúsban, 4 főre 50-60 dkg hús kell,

és akkor:

kb. 8-10 deka (lehetőleg nem hosszú szemű, sokkal inkább ragacsosságra hajlamos) rizst kis olajon "megpirítunk", felöntjük épp csak annyi vízzel, amennyi ellepi, és odafigyelve addig főzzük, míg ezt a vizet felveszi a rizs, keverni kell, de nem kell a rizsnek megpuhulnia ennél a résznél

eközben 2 fej vöröshagymát felaprítunk, egy nagy tálba öntöm, megy bele a fenti húsmennyiség, kb. 1 kávéskanál só, kis őrölt bors, 1 tojás, és ha a rizs "elkészült" (azaz "előfőzött" lett vmennyireg) akkor az is, és annyi zsemlemorzsa, hogy ne legyen ragacsos a massza, alaposan összekeverjük, és féretesszük minimum félórára

mikor eleget állt a hús, akkor egy jó magas falú lábosban kis lángon 2 evőkanál lisztet világosra pirítunk (tényleg világosra), lehúzzuk a lángról, hozzákeverünk 200 gr jó minőségű paradicsompürét, simára keverjük, visszatoljuk a lángra és folyamatos keverés mellett szép lassan felöntjük minimum 2 liter (úgyis egy csomó el fog párologni) jó hideg vízzel (ha nem hideg a víz, csomós lesz, ha rossz a sorrend csomós lesz)

ha felforrt, megy bele friss zellerzöld (muszáj:), só, cukor (ez tényleg ízlés szerint, kóstolgatni kell, kezdők a cukrot evőkanalanként, sót kávéskanalanként érdemes, hogy betegyék), kis lángra tesszük

miközben várjuk, hogy felforrjon a paradicsomszósz, még egyszer átgyúrjuk/átkeverjük a húsos masszát, és pingponglabdánál nem nagyobb gombócokat gyártunk, amelyeket felforrás után egyenest bele a szószba dobálunk sorba egymás után, aki türelmetlen, csinálhat nagyobb gombócokat is persze

az utolsó húsgombóc belehelyezése után kb. még 40 percig rotyogtatjuk az egész cuccot

sima héjában főtt krumplival kell enni, oké, előtte azért le lehet szedni a krumpliról a héját

ha nagyon nincs kéznél zsemlemorzsa, akkor gríz is jó, de akkor kevesebbet érdemes használni, lágyabbra hagyni a masszát, sőt, én hagytam ki belőle már a rizst is, elsőre felháborodást szült, de volt, amikor kifejezetten legyen rizs nélkül igénybejelentés lett ezt követően

original recipe by Törp

0 Tovább

KÉKSAJTOS MÁRTOGATÓS, AVAGY A KERTIPARTIK SZTÁRJA

forrás: kochbuchfotos.dea kertipartik és nem csak a kertipartik, hanem a nagy létszámú események legfőbb sikere az elmúlt évek tapasztalata alapján a sárgarépa, szóval ha partit csinálsz, ne feledd a sárgarépát:)

persze kell hozzá mártogatós is, a felnőttek kedvéért, a gyerekek efféleföldi hívságoknak (és felesleges időrabló tevékenységnek, mint mártogatás) nem hódolnak,

a recept egyszerű, de érdemes előre megcsinálni, hogy összeérjenek az ízei - és persze nem csak répát, hanem kényelmesen megfogható méretűre csíkozott uborkát, paprikát is lehet mellé adni

az én mártogatósom kb. úgy készül, hogy villával alaposan összekevertek negyed kiló (lehetőleg apróbb szemű) túrót, 15 dkg fetasajtot, 15 dkg márványsajtot (amit előre összemorzsolok, mert nehéz egyébként elkeverni) és egy kis doboz (150 gr) tejfölt, sózom (óvatosan, lévén  afeta és a márványsajt is igen sós bír lenni), egy (ha van új) fokhagyma gerezdet belenyomok fokhagymanyomóval, friss őrölt bors és metélőhagyma, és kész is van


lezárt műanyag dobozban 4-5 órát érdemes állni hagyni a fogyasztás előtt, utána meg nem szomorkodni azon, hogy na ez is sokkal gyorsabban fogy, mint ahogy elkészültünk hozzá a sok-sok répa pucolásával (note: színes répákat a biopiacon lehet hozzá keresni)

0 Tovább
«
12

livingkitchen - nem nigella, de főz

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek