Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

SZARVASVADAS SZALVÉTAGOMBÓCCAL

Van annak egy bája, amikor az ember vacsoravendégeket hív, és délután négykor még csak épp odaér a boltba, hogy megnézze, mi a húsfelhozatal a karácsonyt követő első (amúgy boltok szempontjából szombatot imitáló) napon - hogy majd ez alapján kitalálja,  mi is legyen a vacsora. Persze titkon azért aggódtam, hogy ha fél ötkor még mindig csak mérlegelem, hogy szarvasvadas vagy tűzdelt vaddisznócomb, akkor hány órakor lesz valójában aznap vacsora. Egyébként így utólag már tudom, a szarvascomb 2,5 óra alatt bőven puhára fő, szóval felesleges volt aggódni. Továbbá bátraké a szerencse, ezért szalvétagombócot gondoltam ki a vadas mellé, mert azt még sosem csináltam, de az egy másik történet, most maradjunk a vadasnál.

kép: livingkitchen.postr.hu

Szóval egy kiló szarvascombbal és a nem könnyen megszerzett borókabogyóval felszerelkezve neki is álltam a vadasnak, ami nem a klasszikus vadasfőzési módszer, de én így csinálom, és mindig finom. A klasszikus vadas ugyanis úgy készül, hogy a zöldségekből és a fűszerekből készül egy összefőzött pác, abban álldogál a hús, amit aztán a zöldségek és a fűszerek nélkül párolunk meg, és adjuk hozzá a pácléből összeállított mártást. Ehhez képest én nem pácolok, hanem:

  • egy fej közepes méretű vöröshagymát felkockázok, és olajon épp hogy üvegesre sütöm, beledobálom a kisebb szeletekre vágott szarvascombot (de más húsfajta esetén is így járok el), épp csak egy vékony kérget pirítok rá, majd felöntöm 2-3 dl vörösborral (épp hogy ellepje),
  • sózom, fűszertojásban teszek mellé egy teáskanálnyi szegfűborsot, meg 2 teáskanálnyi borókabogyót, 2-3 sárgarépát, egy-két szál fehérrépát, egy közepes negyed zellergumót, kevés, de friss petrezselyemzöldet, aztán fedő alatt párolom, néha kevergetem, ha nagyon elfogy a leve, akkor kicsi vizet és/vagy vörösbort adok még hozzá, és ezt addig csinálom, míg a hús szuperpuha nem lesz,
  • ha a hús kész, akkor azt kiveszem a lábosból, és félreteszem egy tányérra, kihorgászom a fűszertojást, azt is félreteszem, és nekiállok összerakni a szószt, ehhez
  • egy kisebb lábosban 1 teáskanál cukorból és pici vízből karamellt készítek, hozzáadom a hús mellett párolódott zöldségeket és a hús alól az összes levet, adok hozzá egy evőkanál mustárt, és összeturmixolom, ha nem elég savanyú, akkor mehet bele pici citromlé, esetleg még mustár, de itt már kóstolgatni kell, semmi se legyen benne túl sok, meg esetleg egy kevés tejföl, de ez utóbbi szerintem nem kell bele, mert nagyon könnyen ki bír lógni az összhatásból, főleg, ha vörösborosan főzi a vadast az ember lánya, na és ami semmiképpen nem kell bele, az a lisztes-tejfölös habarás, a vadasmártás legyen önmagától sűrű, és nem kell hogy sok legyen, pont csak fedje be a húst meg még egy kevés, a lisztes-tejfölös habarással épp a lényeg veszik el a vadasmártásból, kivéve persze, ha valaki a menza ízeket keresi mindenütt - de a szarvas mellett ne keresse szerintem,
  • szóval ha kész a mártás, akkor az eredeti lábosba visszapakolom a húst, ráöntöm a mártást, és lefedem tálalásig, ha muszáj, mert kihűlt közben, akkor rá is melegíthetek így könnyen.
Persze a hús mellé kell valami köret is, és bár egyesek szerint krokett, az inkább tévedés, mert zsemlegombóc kell hozzá sokkal inkább, vagy szalvétagombóc, mert az még elegánsan hangzik (és azért az a neve, ami, mert anno szövetszalvétába csomagolva főzték). Mivel sose csináltam azonban, és az idő meg szorított, ezért egy megbízható receptet próbáltam keríteni kiindulásnak. Az én szalvétagombócom végül úgy készült, hogy
  • 2 szárazabb, felkarikázott kiflit sütőben, zsíradék nélkül megpirítottam, 
  • majd kicsi olívaolajban egy gerezd fokhagymát és egy kevés petrezselyemzöldet beleaprítottam, és a pirított kifliket abban megforgattam, tovább pirítottam,
  • 2 tojást és 2 dl tejet kicsi sóval összekevertem, majd a kiflikarikákat hagytam benne állni, míg megpuhulnak, 
  • és folyamatos keverés mellett addig adtam hozzá a lisztet, míg lágyabb galuskatészta sűrűségű nem lett (jaja, tudom, ennek a megfogalmazásnak semmi értelme, de szóval lágy, de már nem folyós), ez elég sok liszt volt, főleg az eredeti recepthez képest, simán 9-10 evőkanálnyi,  ez egy rúd lett ez a mennyiség, ez 3 embernek volt elég,
  • ekkor jött az alufóliás trükk, olívaolajjal kikentem egy 50 centis darabot, és a hosszabbik oldalát magam felé fordítva beletettem a tésztát egy csíkban az alufólia közepére úgy, hogy mindkét végén 10-10 centi kimaradt, ráhajtogattam felül-alul a fóliát, majd a két végén megtekertem (ezt a folyamatot legközelebb lefotózom, csak ekkor már megérkeztek a vendégek),
  • majd forró víz felett 30 perc alatt készre "gőzöltem", akinek nincs gőzölős feltétje a tésztafőzös lábosára, az egy nagyobb szitába is teheti, de mindenképpen érdemes gőzben készíteni, nem pedig vízben kifőzni, majd kiicsi várakozás után kitekerni az alufóliából, és ujjnyi vastag szeletekre vágva tálalni a szarvasvadassal.
Hát így, valójában leírni az egészet sokkal bonyolultabb, mint megcsinálni, szóval vadasra és szalvétagombócra fel.
0 Tovább

SÜTNI SZÍNES RÉPÁT

Receptnek nem nevezném, de az egyik kedvenc köretünk a sült zöldség tényleg minden faxni nélkül. A zöldségeknek ugyanis jó íze van sütve. Zöldségek darabolva, egy rétegben és szigorúan nem összekeverve kerülnek egy alacsony falú sütőedényben (legyen az jénai, pitetál, akármi), kicsi só, kicsi olívaolaj és rozmaring vagy kakukkfű (soha nem mindkettő, jobban érvényesülnek az ízek, ha nem hasznájuk mindig az összes kedvenc zöldfűszerünket) - aztán mehet a sütőbe 220-230 fokon míg szépen megpirulnak, 40 percet jelent ez kb.

kép: livingkitchen.postr.hu

Amiért most bejegyzés lett a köretből az az, hogy színes répa került be, a képen a sonkahagymán, a krumplin (amit mindig héjastul sütünk) és a rozmaringon kívül sárgarépák sorakoznak a sütőedényben: majdnem fehér, sárga színű, pasztellnarancs és kívül céklaszínű (egyik sem klasszikus sárgarépa, az épp elfogyott itthon). A látvány is remek, de ez négyféle ízt is jelent, a fehér cseppet sem sárgarépás, inkább fehérrépás ízű, de cseppet sem fehérrépa az, a céklaszínűé kifejezetten édeskés (és hajaz a céklára), a többi színű meg ízben ezek között, szóval mintha négyféle zöldségünk lenne, hiába répa neve.

Persze hogyan szerez az ember színes sárgarépát, az már nehezebb kérdés, de érdemes alaposan körbenézni a kedvenc piacon, és megtalálni azt az elszánt árust, akinél ilyen is felbukkan, aztán visszajárni hozzá. Aki a Fény utcára jár, az a főbejárati lépcső tetején keresse a szajrét, színes krumplik is vannak ott, azok gyakrabban - akinek meg van kiskertje, az szerezzen vetőmagot (simán kapható) és ültessen, jövőre beszállhat a színes répa evők közé, nem fogja megbánni.

kép: livingkitchen.postr.hu

0 Tovább

RÉPATORTA, AMI LEHETNE AKÁR SÜTŐTÖKÖS IS

Coming out, nem szeretem a sütőtököt, sőt, utálom a sütőtököt, nagyon kevés ilyen étel van, de a sütőtök pont ilyen. És most sütőtökszezon van, és mindenki szerint sütőtököt kell főzni. Vagy sütni. Hát nem, vagyis egyetlen formában tudok kezdeni valamit a sütőtökkel, éspedig süteményben. Például a tökéletes répatortareceptemben, amelyikben a répa (nyers) sütőtökkel helyettesítve is tökéletes eredményt ad, csak onnantól érdemes sütőtöktortának hívni (próbáltam, és megnyugtatok mindenkit, hogy pont annyira nincs sütőtökíze tőle a tortának, ahogy a répától nincs répaíze). Mondjuk csak ezért nem veszek sütőtököt. Szóval répával így készül. Aki meg sütőtökre vágyik, csinálja meg sütőtökkel.

kép forrása: bakeblogeat.wordpress.com

A receptet anno az allrecipes oldalán túrtam komoly munkával a milliónyi répatorta recept közül, és persze még abban is túl sok cukor volt. Szerintem tehát így érdemes sütni:

  • a sütőt bekapcsoljuk 180 fokra, majd egy tálban összekeverünk
  • 2 bögre lisztet (lehet fele teljes kiőrlésű és/vagy tönköly),
  • 1 bögre (nád)cukrot,
  • 2 teáskanál őrölt fahéjat,
  • 1 teáskanál t (tényleg ennyit, elsőre én se akartam elhinni, de kell bele ennyi),
  • 1/2 teáskanál sütőport és
  • 1 teáskanál szódabikarbónát, majd miután simára kevertük, hozzáadunk
  • 1 és 1/2 bögre olívaolajat, 
  • 4 tojást (ezeket egyesével érdemes belekeverni), majd a legvégén, mikor már összeállt a tészta, hozzáadunk még
  • 3 bögre reszelt vagy aprítóval felaprított) sárgarépát (ami lehet sütőtök is, mint írtam) és 
  • 1 bögre darált (vagy aprítóval felaprított:) diót.
A végeredmény egy nagyon gazdag és kifejezetten sűrű tészta. A kész tésztát egy kivajazott vagy kiolajozott, majd kilisztezett kerek (24-26 centis) csatos tortaformában pedig 80 percen keresztül sütjük. Tényleg, ennyi idő kell neki. Tűpróbázhatunk közben, de 80 perc lesz a vége.
Ha menőzni akarunk, akkor miután megvártuk (tényleg megvártuk), hogy kihűljön a tortánk), akkor egy doboz Philadelphia sajtkrémet elkeverünk 2 evőkanál porcukorral és egy citrom levével, és ez lesz a máz a tortán, ha nem akarunk menőzni, vagy laktózmentesség a cél, akkor pedig csak sima cukormázat készítünk, és azzal vonjuk a tortát. Marcipánrépácskákkal díszíteni szintén a menőzés része. Ja, hardcore játékosoknak meg ajánlom a mákos répatortámat, azt nem próbáltam mégs sütőtökkel, valószínűleg azonban az is működik.
Akinek ez recept nem oké, mert gluténmentesre vágyik, annak ajánlom Édesem Magvas répatorta receptjét.
3 Tovább

MÁKOS RÉPATORTA CITROMOS MASCARPONEKRÉMMEL (VAGY ANÉLKÜL)

Már hetek óta répatortát akartam sütni, a klasszik verziót, csakhogy a hűtőnk tele van mákkal, és azt meg fel akartam használni, és erre pont szembejött egy mákos répatorta recept, hurrá. De nem linkelem, mert mikor épp nekiálltam volna, elolvastam a hozzávalókat, és úgy éreztem, hogy na neeeem, répatorta, amiben nincs dió? Szóval elővettem a klasszik verzió receptjét, és néhány ügyes módosítással csináltam belőle egy mákos változatot - a citromos mascarponekrém meg adta magát, az mákhoz máskor is igencsak bevált.

A sütemény tésztája valójában egy kavart tészta, biztos lehetne cicomázni a hozzávalók sorrendjét, de minek, azaz egy nagy keverőtálban:

  • 4 egész tojást habosra keverünk 1 kávéskanál val és 1 bögre (nád)cukorral,
  • hozzáadunk 10 dkg olvasztott vajat, majd
  • 25 dkg reszelt (nyers) sárgarépát
  • 10 dkg darált mákot, 15 dkg darált diót, 1,5 bögre lisztet, 1 kávéskanál szódabikarbónát és 1 kávéskanál sütőport

Kerek (22 centis) tortaformában 180 fokon 45 percig (amúgy tűpróbáig) sütjük. Míg sül a tészta, elkészítjük a citromos mascarponekrémet, ez elég bonyolult:)

  • 25 dkg mascarponét, 5 evőkanál jóféle citromlével (vagy egy citrom levével és reszelt héjával) és 3 dkg porcukorral (tényleg nem kell több, és tényleg porcukor kell, és csak egy csapott evőkanálnyi, ha nincs porcukor, akkor cukor nélkül csináljuk) simára keverünk, és hűtőbe tesszük felhasználásig

Ha van türelmünk, megvárjuk, míg kihűl, és akkor megkenjük a mascarponekrémmel. Nekünk persze nem volt türelmünk, még szerencse, hogy a meleg süteményhez csak simán mellétálalva is remekül működik az ízharmónia (meg valójában krém nélkül is. de hát húsvét van, kell vmi extraság is:). A sütemény elég jó, valszeg másnap is, de ez nálunk már nem fog kiderülni. Nincs répaíze, de ezt nem szokták elhinni a répatortaellenzők, ez nem baj, mert így több marad nekünk.

0 Tovább

RÉPATORTA

Répatortáról első körben a nyuszikás vicc ugrik be, de az igazság az, hogy nyuszikás vicc ide vagy oda, a répatorta egy zseniális sütemény, szerintem nem igazi torta, de tortásítható persze, angolszászok tortásítják, ha cukormázat teszünk a tetejére vagy philadelphia sajtkrémből vagy mascarponéból (cukor és citromhéj hozzáadásával) készítünk rá mázat (esetleg egy réteget krémként belepakolunk), és szabadidőnkben marcipánból kis répácskákat készítünk, és azzal díszítjük, szuper tortát kapunk - azonban minden extra (vagyis máz) nélkül remek reggeli sütemény, a répa pedig, legyünk őszinték, ki nem érződik belőle, szóval aki még nem evett effélét, az ne számítson  répaízre:) (nem mellesleg sütőtökhívők sütőtöktortának is megsüthetik, csak simán helyettesítsék a nyers aprított répát nyers aprított sütőtökkel).

répatorta, ha épp kerül rá máz (kép forrása: cookbookamonth.wordpress.com) 

A recept egyszerű, muffinformában is süthető, arra számítsunk, hogy ez egy lassan sülő tésztafajta, szóval időben neki kell állni

és ahogy készül:

  1. harminc dkg sárgarépát aprítóval felaprítunk (tényleg apróra, esetleg lereszeljük nagylyukú reszelőn, ha nincs jobb dolgunk), és félretesszük,
  2. a sütőt 180 fokra kapcsoljuk, hogy felmelegedjen, 
  3. egy nagy keverőtálba beleöntünk két bögre lisztet, 
  4. egy bögre (nád)cukrot (ezzel nem lesz túl édes a végeredmény, de ez pont elég, persze aki nagyon édes szájú, tehet bele másfél bögrényit, de ha máz kerül rá, akkor semmiképpen nem szabad növelni a cukormennyiséget), 
  5. két teáskanál őrölt fahéjat, 
  6. egy kávéskanál t, 
  7. fél teáskanál sütőport, 
  8. egy teáskanál szódabikarbónát,
  9. szép egyenletesre keverjük, majd hozzákeverünk másfél bögre (olíva)olajat (vagy bármilyen másféle semlegesebb ízű olajat), 
  10. szépen beledolgozunk négy tojást,
  11. fél bögre darált diót és fél bögre durvára darabolt diót meg fél bögre mazsolát (ez utóbbi elhagyható, de azért jobb, ha van benne:) (aki nem bír magával, 5 dkg apróra darabolt csokoládét is tehet bele),
  12. és mivel répatorta, ezért a korábban felaprított sárgarépát is hozzákeverjük,
  13. és a masszát egy kivajazott (vagy olajozott)/kilisztezett kapcsos (24-26-28 centis, ami kéznél van) kerek tortaformába öntjük,
  14. mire idejutunk, a sütőnk is felmelegedett, mehet is sülni, 60-70-80 perc kell neki, tűpróbáig sütjük, de ha elkezdeni nagyon sülni a széle, vegyük lejjebb a hőfokot
  15. ha kész, vagy teszünk rá mázat vagy se, és igyekszünk forrón nem nekiállni szeletelni, mert akkor még nagyon morzsál (mesélték:)
1 Tovább

PIROSLENCSELEVES

kép forrása: superspark.wordpress.com

ez is a gyors levesek világa, annak ellenére, hogy lencse, csak ugye a piroslencse totál nem lencseként viselkedik, ízében meg indiai ízvilág

egy fej vöröshagymát vagy 2 szál újhagymát olívaolajon üvegesre pirítok kis lángon, mellédobok fokhagymanyomón átnyomott 1-2 gerezd fokhagymát, 1-1 teáskanál római köményt és őrölt koriandert, egy szál sárgarépát lereszelve (én nem reszelem, hanem krumplihámozóval csíkokat vágok, a lényeg, hogy vékonyan kerüljön bele a répa), plusz ízlés szerint, de érdemes mellémorzsolni egy piros csilipaprikát,

kicsit pirítom így is, majd rádobok 2 főre (nekem egy főre, de én levesfüggő vagyok) 10-12 dkg megmosott piros lencsét, hozzáadok ~5-6 dl alaplevet vagy ha nincs, simán vizet, sózom, és ha már forr az egész, akkor kis lángon rotyogtatom fedő alatt 15 percig (konkrétan addig, amiíg a lencse elkezd szétnyílni)

ha már majdnem kész, akkor belenyomom 1 citrom levét, és vagy még tálalás előtt hozzákeverek 2 dl joghurtot (tejfölt is lehet, de joghurttal jobb az összhatás), vagy tálaláskor minden tányér leves tetejére megy egy nagyobb evőkanállal

fogyasztás előtt minden tányér levest alaposan megszórok friss korianderzölddel (ha nincs friss, akkor ez a rész kihagyható, de legalább első alkalommal érdemes így kipróbálni, mert a teljes ízvilág így érvényesül, végső esetben petrezselyemzölddel helyettesíthető, de ezt mindnyájan tudjuk, hogy nem igaz:)

0 Tovább

livingkitchen - nem nigella, de főz

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek