livingkitchen - nem nigella, de főz

Azért csak idézőjeles "rétes", mert levelestésztából készül. Persze tőlünk nyugatabbra a levelestésztás a rétes maga, szóval nincs ebben semmi szentségtörés. Az ötlet Édesemtől jött, látott és győzött. Főleg, hogy kevés hozzávalóból, kevés előkészülettel (főleg, ha  félkész levelestésztát használ az ember lánya) lesz remek szombat delutáni desszertünk. 

kép: livingkitchen.postr.hu

Egy rúdnyi réteshez a következő módon jutunk:

• a levelestészta a hűtőben várja a sorsát,
• előmelegítjük a sütőt 180 fokra,
• fél kiló (savanykásabb) almát meghámozunk, lereszelünk, és kinyomkodjuk a levét, ha van neki, a téli almák egyik előnye, hogy nincs sok levük,
• 10 dkg mandulát durvára darabolunk,
• 5 dkg mazsolát és 1 teáskanál fahéjat előkészítünk,
• egy sütőpapírra kifektetjük a levelestésztát, egyenletesen rászórjuk előbb a mandulát (ez "helyettesíti" a sokak által kötelezőnek tartott, nedvességet felfogó zsemlemorzsa vagy gríz szórást), aztán a reszelt almát, aztán a fahéjat, végül a mazsolát, (legalább egy fordulatnyit) feltekerjük, és sütőpapírostul a sütőbe tesszük, és türelmesen várunk 50-60 percet, hogy aztán kivehessük onnan a kész rétest (50 percnél érdemes a színét ellenőrizni).

Nem vagyok egy pepecselős lélek, és akkor finoman fogalmaztam. Azonban - főleg, akiben hozzám hasonlóan fel sem merül, hogy "gyári" gnocchiból főzze a vacsorát, az összetevők rémisztő listája okán - ez esetben érdemes nekiállni, valójában nem tart nagyon sokáig egy 4 fős vacsora legyártása (míg az ember ráveszi magát arra, hogy villával mintát nyomjon a gnochettikbe, az tovább tart:), cserébe nagyon korrekt az eredmény.

Az egyszerű és nagyszerű jegyében most zsályás vajjal készült ez a szardíniai gnocchetti, lévén az erkélyen még tartja magát a zsálya, de az eredeti recept, amit Laurától tanultam, az amúgy gongonzolás szósszal készült.

kép: livingkitchen.postr.hu 

Először is el kell készíteni a gnochetti "tésztáját", ehhez 4 főre alaposan összedolgozunk

• fél kg túrót, 
• 20 dkg nagyon apróra reszelt parmezánt (nem, nem a bolti dobozos parmezánport használjuk ehhez, mert az megbosszulná magát),
• 20 dkg lisztet és 
• csipet sót.

A túrót és a vajat laktózmentesre cserélve a zsályás vajas verzió gyakorlatilag laktózmentes, mivel a parmezán azon sajtok közé tartozik, amelyek laktózmenteseknek számítanak (még ha ezt nem is írják rá).

vannak az egyszerűségükben tökéletes ételek, meg az afféle hálás vacsoravendégek, akik ha sajtos pirítóst kapnának vacsoravendégség címén, azt is tudnák értékelni, hogy ja, csak egy pirítós, de milyen ideális mennyiségben volt rajta a mennyire jó sajt,

na az efféle vacsoravendégekben az a jó, hogy lehet nekik főzni az egyszerűségükben tökéletes ételeket, amikre sokszor az ember nem kerít sort, mert az csak egy...

a kiindulópont ez alkalommal az volt, hogy tisztes mennyiségű zsálya várakozott az erkélyen arra, hogy étel legyen belőle, és jön a hideg meg a minden, szóval oké, legyen zsályás tészta, aminek elkészítésében a tésztafőzés tart talán legtovább, és valójában egy tökéletes hétköznapi üssünk-össze-gyorsan-valamit ebédnek is tökéletes, de vendégvárónak is

szóval 4 főre nagyon sok zsályalevelet fel kell aprítani, tényleg nagyon sokat, legalább annyit, amennyi az ember két tenyerébe belefér jó lazán belefér,

meg ha már az ember benne van az aprításban, 10 dkg serrano sonkát vagy más vékonyra szeletelt aromás sonkát apróra csíkozni (így tud belőle sonkaforgács lenni a végére)

utána jó sok vajat a serpenyőben felolvasztani, vajat, nem margarint és nem olívaolajat, szóval vajat, jó minőségű vajat, anélkül esélytelen a megvalósítás, 4 főre 15 dkg simán, a felforrósított vajba beleszórni a sok felaprított zsályát, ami pillanatok alatt megsül benne, jöhet mellé a sonka, az meg összeugrik, és amint a vaj megbarnul, lehet is levenni a serpenyőt a tűzről

hosszú lapos tésztát érdemes melléfőzni, pl. linguinit, vagy ha nem hosszút, akkor meg apróbb tésztát, semmiképp se pennét, amivel még remekül párosítható, az a gnocchi,

egész pontosan a tésztát előbb kell megfőzni, mint hogy a zsálya-sonka pirításnak nekiállnánk, ugyanis a tésztának már a tányérokba kiporciózva kell várnia, hogy érkezhessen rá a forró, átható zsályaillatú "szósz"

aztán még gyorsan parmezán-, de méginkább pecorinoforgácsok a tetejére, és lehet learatni a totál jogos dicséreteket

szóval zsályára fel:)

"jó, legyen tészta, de legyen benne sok hús" típusú tésztaszószt kellett főzzek a 30+ fokokban, amikor én már napok óta egy padlizsánnal szemeztem, szóval a "jó, lesz benne sok hús, de zöldség is" típusú lett a megoldás

2 fej kisebb főzőhagymát felaprítva olívaolajon épp áttetszőre pirítottam, majd hozzáadtam 40 dkg darált marhahúst, sóztam, borsoztam, és addig pirítottam, míg a hús kifehéredett, ekkor két doboz hámozott paradicsomkonzerv is ment mellé, és egy közepes méretű (héjastul) felkockázott padlizsán, meg még egy kicsi só és két gerezd fokhagyma összetörve (direkt ekkor, és direkt nem a hagymával egyidőben), és az egészet kis lángon egy óra alatt türelmesen tökéletessé főztem, valamikor félidőben beletépkedtem a fűszerkertemből 6-7 friss bazsalikomlevelet, meg a főzés legvégén még pár levelet a friss íz kedvéért

ez úgy 3 főnek remek adag, minél nagyobb lukú tésztával érdemes fogyasztani + sok-sok parmezánforgáccsal

na de a fenti szószban a padlizsán inkább csak mellékszereplő, ezért a minap újráztam, és készült egy lányos verzió, friss paradicsommal és hús nélkül,
az indítás itt is az volt, hogy 2 fej kisebb főzőhagymát felaprítva olívaolajon épp áttetszőre pirítottam, belenyomtam 1 gerezd fokhagymát, és 30 dkg paradicsomot felkockázva, kis lángon pépesre főztem jó pár bazsalikomlevéllel, ekkor ment bele a közepes méretű (héjastul) felkockázott padlizsán, negyed kiló koktélparadicsom negyedelve (a kétféle paradicsom nem kötelező, de érdemes), meg a só, és a továbbfőzés, a majdnem kész állapot előtt ez esetben is pakoltam bele még bazsalikomot, itt is érdemes egy órát szánni a szószra

ez 2 fős adag volt, ehhez nem illik a nagy lukú tészta, linguine volt a választás, de fettuccine, spagetti, kinek mi jön be, a parmezánforgács ez esetben is kötelező:)