livingkitchen - nem nigella, de főz

Egy igazi tavaszi torta egy tavaszi születésnapra. A feladat az volt, hogy epres legyen, és mascarponés, de citrom, az ne legyen benne (mert az ünnepelt a citromos ízt nem annyira kedveli), így az eperhez és mascarponéhoz már bevált mákos verzió nem készülhetett, mert az lime vagy citrom nélkül nem működik. Az, hogy van (volt:) itthon egy nagyobb adag mandula, amiből már hetek óta terveztünk valamit sütni, az mellékszálnak tűnt elsőre.

A mascarpone/strawberry/almond/cake keresésre egy food&wine receptbe futottam bele, de nem egyszer, hanem sokszor - azaz sokan megcsinálták, ez meggyőző, nem lesz elegáns ez a torta, de annyi mandulával, amennyit a recept ír, nagy baj nem lehet.

Aztán persze nem a recept szerint haladtam, aminek három oka volt. Az egyik, hogy a mandula itthon nem hámozott volt, és neki nem álltam volna a hámozásnak, a másik, hogy nem volt itthon kukoricadara, harmadik, hogy én nem értem, hogy miért ragaszkodnak a receptek ahhoz, hogy tejszínnel lazítsák a mascarponét (hacsak nem az ára miatt, de íz és állag szempontból számomra érthetetlen). Persze az eredeti recepttől való eltérés ellenére lett mandulatorta eperrel és mascarponéval - mondjuk úgy, rusztikus stílusban.

fotó: livingkitchen.postr.hu

1. Készítsünk ki 10 dkg vajat és 4 tojást, hogy szobahőmérsékletűek legyenek, mire rájuk kerül a sor.
2. Két bögre (nem hámozott) mandulát daráljunk le darálóval vagy aprítóval, kinek mi van kéznél.
3. Egy bögre (lehetőleg cukrozatlan) cornflakeset szintén daráljunk le (ez helyettesíti az eredeti receptben szereplő kukoricadara ropogósságát).
4. Egy kerek tortaformát (20-24 centi között bármi jó) vajazzunk-lisztezzünk ki.
5. A sütőt kapcsoljuk be 180 fokra, és kezdjünk most már neki a tészta összeállításának:
6. Ehhez először is a 10 dkg puha vajat fél bögre (nád)cukrot, kis vaníliával (vagy teáskanálnyi vaníliás cukorral) keverjünk jó habosra lehetőleg gépi habverővel, majd adjuk hozzá a 4 tojást, és habosítsuk fel az egészet jó alaposan.
7. Egy nagy tálba keverjünk össze a már ledarált mandulát, ledarált cornflakeset, fél bögre lisztet, fél teáskanál sót és 1 kávéskanál sütőport.
8. Keverjük hozzá laza, könnyed mozdulatokkal a vajas-cukros-tojásos keveréket (hogy amennyire csak lehet, ne törjük össze annak habosságát) és fél citrom levét (az ünnepeltnek meg ne mondjuk el, hogy valamennyi citrom ment a tortájába:).
9. A kész tésztát kanalazzuk át a már kivajazott-kilisztezett tortaformába, és süssük 40 percig, elég tömör a tészta, nem nagyon ragad tűpróbánál, ettől persze még lehet tűpróbázni:)
10. Miközben sül a tészta, aprítsunk fel fél kg epret apró kockákra, a krémhez pedig alaposan keverjünk ki fél kg mascarponét 3 evőkanál porcukorral (ha nincs porcukrunk, akkor aprítóval készítünk) és a citrom másik felének a levével.
11. Ha kész a tészta, várjuk meg, míg kihűl, vágjuk ketté, majd a krém egyharmadával kenjük meg az egyik felét, borítsuk rá a tészta másik felét, és a maradék krémmel kenjük meg a tetejét és az oldalát, nem kell szép simára kenni, lehet "rusztikus", mivel maga a tészta sem az a könnyed, légies darab. Ha ezzel megvagyunk, akkor már csak az epret kell csinosan az egész közepére halmozni. Hurrá tavasz:) 

fotó: livingkitchen.postr.hu

A figyelmes olvasó észrevehette, hogy az arányok érdemben mások, mint az eredeti receptben, de az én arányaimmal is sűrű lett a tészta, 3 bögre (még ha hámozott) mandula esetén gyakorlatilag marcipánról beszélhetünk, persze a marcipán is finom:)

A rugelach sütése mindig úgy indul, hogy fel kell idézzem, hogy készült a korábbi alkalommal, mert mire odajutnék, hogy leírom a receptjét, egy darab nem marad belőle, és az afölötti szomorúságban, hogy nem tudom lefotózni, a receptet se jegyzem fel. De legutóbb végre sikerült időben megörökíteni az egyébként hihetetlen tempóban elfogyni képes kiflikből párat. 

A rugelach zsidó eredetű sütemény, de ez mindig nagyon zavaros, minden jel szerint az osztrák-magyar monarchia területén vannak az első nyomok róla, ott is inkább Bécs lehetett a kiindulópont, de aktuális sikere New Yorkhoz és az amerikaiak által oly kedvelt krémsajthasználathoz köthető. A benne használt dió okán a zsidó hanuka ünnep egyik szereplője, nálunk pedig a karácsonyi süteménysorban lett állandó játékos, remekül megállja a helyét a klasszikus karácsonyi darabok mellett. Persze nem csak karácsonykor jó ezt sütni, de arra jobb számítani, hiába finomabb másnap ez a töltött kifli, hajlamos a sütés napján elfogyni. 

fotó: livingkitchen.postr.hu

Az elérhető receptek szokás szerint elég változatosak, nálunk ez vált be, és lesz belőle 16-20 db. Tésztát készítünk, ehhez összedolgozunk

• 25 dkg natúr krémsajtot (ami lehetőleg valami tejbolt friss krémsajtja, piacokon könnyen hozzáférhető, persze szinte mindenki Philadelphia sajtkrémből csinálja, meg az olyan amerikás, de a friss krémsajtos verzió sokkal finomabb lesz),
• 25 dkg puha vajat,
• 5 dkg porcukrot,
• csipet sót,
• 30 dkg lisztet.

Ez az aprósütemény azon kekszek közé tartozik, amelyek frissen is fogyaszthatóak, de (fém)dobozba zárva pár nap állás után tényleg még finomabb lesz. Szóval érdemes a napokban már elkészíteni, aztán meg vigyázni rá, nehogy rájárjanak a családtagok - karácsonykor meg lehet vele villogni kávé mellé vagy csak úgy.

A sütemény tésztájának összetételén sokan fennakadtak már, nincs benne ugyanis se tojás, se semmilyen "lazító", azaz sütőpor vagy szódabikarbóna se (élesztőt kekszszerű aprósüteménybe a legelvetemültebbek se tennének bele).

A tészta egyszerűen összeállítható, azonban ne lepődjünk meg, hogy kicsit morzsálódós a végeredmény, azért lehet majd nyújtani. 

A hozzávalók:

• 20 dkg puha vaj
• 10 dkg (nád)cukor (nem porcukor, hanem kristályos, ez fontos, a tészta állagában szerepet játszik ez (is)
• 30 dkg liszt (max. a negyede legyen teljes kiőrlésű)
• 10 dkg darált mandula (a vékony barna héjjal vagy anélkül is jó, szerintem héjjal finomabb, mandulásabb a végeredmény)
• 8 ml (~2 evőkanál) cseresznyepálinka (vagy rum, sütéskor elillan az alkoholtartalom, nem kell aggódni, de ha semmi ilyesmi alkoholt nem találunk otthon, akkor helyettesíthető vízzel is, az alkoholtól kicsit porhanyósabb lesz)

A hozzávalókat egy mélyebb tálban alaposan összedolgozzuk, és enyhén lisztezett deszkán 2 mm vastagra (vagy inkább 2 mm vékonyra:) nyújtjuk, és kisebb méretű fomákat használva kiszúrogatjuk (ha nincs kéznél formánk, akkor késsel remek kis téglalapokat vágunk belőle), majd sütőpapírra téve, 180 fokon előmelegített sütőben 20 perc alatt készre sütjük.

Ha kész, étcsokoládéba mártsuk félig a kekszeket, és ha ráérünk, a csokoládéra pár szem csillogó cukorgyöngy is kerülhet. Csokoládé nélkül is működik a keksz persze, de finomabb vele. Számítsunk arra, hogy egy adag végül szinte biztos, hogy nem lesz elég:)

Laktózmentes vajat használva nem csak tojás-, hanem laktózmentes is lesz a kekszünk.

Azért csak idézőjeles "rétes", mert levelestésztából készül. Persze tőlünk nyugatabbra a levelestésztás a rétes maga, szóval nincs ebben semmi szentségtörés. Az ötlet Édesemtől jött, látott és győzött. Főleg, hogy kevés hozzávalóból, kevés előkészülettel (főleg, ha  félkész levelestésztát használ az ember lánya) lesz remek szombat delutáni desszertünk. 

kép: livingkitchen.postr.hu

Egy rúdnyi réteshez a következő módon jutunk:

• a levelestészta a hűtőben várja a sorsát,
• előmelegítjük a sütőt 180 fokra,
• fél kiló (savanykásabb) almát meghámozunk, lereszelünk, és kinyomkodjuk a levét, ha van neki, a téli almák egyik előnye, hogy nincs sok levük,
• 10 dkg mandulát durvára darabolunk,
• 5 dkg mazsolát és 1 teáskanál fahéjat előkészítünk,
• egy sütőpapírra kifektetjük a levelestésztát, egyenletesen rászórjuk előbb a mandulát (ez "helyettesíti" a sokak által kötelezőnek tartott, nedvességet felfogó zsemlemorzsa vagy gríz szórást), aztán a reszelt almát, aztán a fahéjat, végül a mazsolát, (legalább egy fordulatnyit) feltekerjük, és sütőpapírostul a sütőbe tesszük, és türelmesen várunk 50-60 percet, hogy aztán kivehessük onnan a kész rétest (50 percnél érdemes a színét ellenőrizni).

kép forrása: savorysweetlife.com

valójában inkább mandulás-morzsás szilva lenne a helyes elnevezés, de az a lényeg, hogy ha napi kétszer zokogunk azon, hogy elmúlt a sérgabarackszezon, akkor ezt kell megsütni, és kicsit kevésbé leszünk szomorúbbak, de tényleg

amúgy egy egyszerű desszert, szuperkezdők is bátran vállalkozhatnak rá

először is a sütőt 180 fokra bekapcsoljuk, hogy mire összeállítjuk a süteményt, addigra bemelegedjen

egy pitetálba/kerek vagy nem kerek jénai tálba egy rétegben, de jó sűrűn lerakunk 3/4 kg-nyi felezett/magozott szilvát, megszórjuk egy teáskanál fahéj és egy evőkanál (nád)cukor keverékével, és 2-3 dkg vajat apró darabokban szétosztunk rajta, nem baj, ha nem egyenletesen

10 dkg hideg vajat, 10 dkg lisztet, 10 dkg durvára darabolt mandulát (rusztikusra darabolni legegyszerűbb egy sodrófával, oké, rá kell nehezedni, jó párszor át kell menni a mandulán ehhez. de pont ideális darabokra esik úgy széjjel) és 5 dkg (nád)cukrot meg 2 kávéskanál vaníliáscukrot nagyon gyors mozdulatokkal morzsává gyúrunk (a vajat összemorzsoljuk a többi hozzávalóval, kézzel!, finnyásak késes robotgépet is használhatnak, ha van nekik a kicsit nagyobb méretű, de felesleges mosogatnivalógyártást jelent az szerintem), és a szilva tetejére morzsoljuk

ha nem sikerül szupermorzsásra, akkor sem keseredünk el,

betoljuk a tálat a sütőbe, és 20 perc után egy fakanállal a már majdnem megsült tésztaréteget összetörögetjük, hogy morzsásabb legyen, összesen pedig 40 percig sütjük

langyosan tálaljuk, vaníliafagylalttal még tökéletesebb, mint csak úgy magában, éljen a szilvaszezon:)

kép forrása: www.vegkoch.de

valami egyszerűen összerakhatót szerettem volna, így a kiindulás édesem diós trüffeltorta receptje lett, amit amúgy is jó ideje (amióta beblogolta:) le szerettem volna gyártani

az, hogy miért csak főbb vonalaiban követtem az előírt receptet, könnyen védhető: a boltban nem volt dió, csak mandula, a gyerek azt mondta, hogy gyümölcsös legyen a torta, így a felhasznált csokoládé jelentősebb rész málnás csokoládé volt (amiben tényleg liofilizált málna van, nem mindenféle bohóckodás), ezzel tettem gyümölcsössé (haha:) valójában értelmetlen volt, de ezt majd alább), és ha már málna, akkor nem tejszínhabbal, hanem málnaszósszal tálaltam, fehércsokit én soha (na jó, ha nem muszáj, akkor inkább soha), de emiatt a receptben szereplő plusz kakóport jobbnak láttam lecserélni mandulára, hogy a súly stimmeljen, de  ne legyen túl keserű a végeredmény, ja, és a 18 centis tortaformát se tudtam értelmezni, a legkisebb itthon talált is majd 22 centis volt, de ez csak a magyarázkodás

szóval hogy is készült az én verzióm, amiről kép nem lett, de az íze leírhatatlanul szupercsokis volt:

1. 30 dkg 75%-os étcsokoládét (amiből 20 dkg málnás étcsokoládé volt, de minek) "sima"vízfürdőn megolvasztottam és félretettem hűlni, illetve a sütőt bekapcsoltam 150 fok légkeverésre, hogy bemelegedjen

2. 25 dkg mascarponét szép simára kevertem egy csipet sóval és 4 egész tojással (na jó, ne szépítsünk, volt itt gyerekmunka is, nem csak én kevertem:)

3. közben 15 dkg (nád)cukrot és 225 gr mandulát (héjas és héjatlan mandulát használtam vegyesen, de ez ahogy jön szerintem, a héjas aromásabb, azért érdemes azt is használni) aprítóban lisztté aprítottam, és ez ahogy adagonként készült, folyamatosan ment a mascarponés-tojásos keverékhez

4. a végén a keverékbe belekevertem az olvadt, de valamennyire lehűlt étcsokoládét, és azzal is simára kevertem a tésztát

5. a majd 22 centi átmérőjű kapcsos tortaformát kivajaztam, kiliszteztem, belesimítottam a tésztát, és ment az előmelegített 150 fokba, légkeverésen 60 percig sült, tökéletesen elég volt, a tűpróba folyósabb (de nem folyós)  közepet mutatott, a széle már szépen pirult, és gyönyörűen megemelkedett (az emelkedés kicsit eltűnt hűlés közben, de szép vízszintes, tortaszerű lett a teteje) - tálalni már kihűtve, málnaszósszal tálaltuk  (addigra a közepe folyóssága is eltűnt, ahogy édesem ígérte is az eredeti receptben) - szóval menős születésnapi torta volt

ja a málnaszósz: fél kg (mirelit) málnát, fél deci vízzel, 2 evőkanál cukorral kevergetve összeforraltam, a málna összetörik, de az úgy helyes, és mikor már forrt, belekevertem 1 csapott evőkanál keményítőt, gyorsan simára kevertem, és már zártam is el alatta a gázt, ennyi:)

bevásárlólista a tortához:

• 4 tojás
• 250 gr mascarpone
• 15 dkg (nád)cukor
• 225 gr mandula
• 30 dkg 65-75%-os étcsokoládé
• vaj és liszt a forma kikenéséhez

a málnás csokinak semmi értelme nem volt, bár a tortán melegen érződött az aroma, de kihűlve nyoma se maradt, szóval sima étcsokival (65-75%-ossal) érdemes csinálni, és a mandula dióra bátran le(vissza)cserélhető, végül is az eredeti recept is dióval indított:)

fotó: Jakab Krisztina

hozzávalók kb. 15-20 darabhoz:

• 1 tábla ( 125 gramm) jó minőségű étcsoki
• 10 dkg mandula durvára vágva, majd enyhén megpirítva
• kész piskótatészta: megmaradt piskótaszélek/darabok vagy kb. egy fél tepsi frissen sütött piskótatészta, recept itt
• 1,5 dl tejszín
• kb. 3-4 evőkanál mascarpone
• (édesszájúaknak opcionálisan egy kevés porcukor)
• hurkapálca (harmadolva-negyedelve)

a hozzávalókból pedig így lesz sütinyalóka, aki nem szeret tésztában tapicskolni, annak ez a recept erősen ellenjavallt!:):

• vízgőz fölött olvaszd fel a csokoládét, zárd el alatta a lángot, de hagyd a forró víz felett a csokit és tedd félre
• a kihűlt piskótatésztát vágd apró darabkákra
• tedd nagy keverőtálba, és adj hozzá a tejszínt és a mascarponét
• kezdd el a kezeddel óvatosan összedolgozni őket, míg gyúrható állagú masszát kapsz ( higíthatod több tejszínnel, ha szükséges)
• gyúrj (kojak-)nyalóka nagyságú golyókat belőle (ha tudod, mekkora egy kojak-nyalóka, ha nem tudod, ciki:)
• szúrj mindegyik közepébe hurkapálcadarabot (vagy kis bambusznyársat)
• mártsd a nyalókát a csokoládéba, hagyd, hogy a felesleg lecsöpögjön, majd szórd meg egy kevés mandulával, és tedd félre vagy egy hungarocellbe tűzve, vagy sütőpapírral letakart tálcára, hogy a csoki megdermedhessen rajta

szóval ilyen totál egyszerű, de igazi cukiság a sütinyalóka, gyerek születésnapi partira azonban csak elszántabb anyáknak ajánlott, mert szürreális mennyiség fogyna belőle

Garamvölgyi Gerda receptje - amúgy meg érdeklődőknek további Gerda receptek itt a livingkitchenen