livingkitchen - nem nigella, de főz

kép forrása: zefir2.blogol.hu

alaprecept ez, plusz jól is fagyasztható, ami szintén szimpatikussá teszi, ha már nekiállunk, csináljunk dupla adagot

az, hogy milyen húsból készíti az ember, majdnem szabadon választható, én talán a csirkét nem ajánlom, mert az túl száraz, de darált pulykacomb vagy pulykamell vagy malac vagy marha, mind garantálják a sikert (ennél az ételnél ugye nem a húson dől el minden), ami meggondolandó az a fele-fele megoldás, azaz kétféle hús legyen a darálthúsban, 4 főre 50-60 dkg hús kell,

és akkor:

kb. 8-10 deka (lehetőleg nem hosszú szemű, sokkal inkább ragacsosságra hajlamos) rizst kis olajon "megpirítunk", felöntjük épp csak annyi vízzel, amennyi ellepi, és odafigyelve addig főzzük, míg ezt a vizet felveszi a rizs, keverni kell, de nem kell a rizsnek megpuhulnia ennél a résznél

eközben 2 fej vöröshagymát felaprítunk, egy nagy tálba öntöm, megy bele a fenti húsmennyiség, kb. 1 kávéskanál só, kis őrölt bors, 1 tojás, és ha a rizs "elkészült" (azaz "előfőzött" lett vmennyireg) akkor az is, és annyi zsemlemorzsa, hogy ne legyen ragacsos a massza, alaposan összekeverjük, és féretesszük minimum félórára

mikor eleget állt a hús, akkor egy jó magas falú lábosban kis lángon 2 evőkanál lisztet világosra pirítunk (tényleg világosra), lehúzzuk a lángról, hozzákeverünk 200 gr jó minőségű paradicsompürét, simára keverjük, visszatoljuk a lángra és folyamatos keverés mellett szép lassan felöntjük minimum 2 liter (úgyis egy csomó el fog párologni) jó hideg vízzel (ha nem hideg a víz, csomós lesz, ha rossz a sorrend csomós lesz)

ha felforrt, megy bele friss zellerzöld (muszáj:), só, cukor (ez tényleg ízlés szerint, kóstolgatni kell, kezdők a cukrot evőkanalanként, sót kávéskanalanként érdemes, hogy betegyék), kis lángra tesszük

miközben várjuk, hogy felforrjon a paradicsomszósz, még egyszer átgyúrjuk/átkeverjük a húsos masszát, és pingponglabdánál nem nagyobb gombócokat gyártunk, amelyeket felforrás után egyenest bele a szószba dobálunk sorba egymás után, aki türelmetlen, csinálhat nagyobb gombócokat is persze

az utolsó húsgombóc belehelyezése után kb. még 40 percig rotyogtatjuk az egész cuccot

sima héjában főtt krumplival kell enni, oké, előtte azért le lehet szedni a krumpliról a héját

ha nagyon nincs kéznél zsemlemorzsa, akkor gríz is jó, de akkor kevesebbet érdemes használni, lágyabbra hagyni a masszát, sőt, én hagytam ki belőle már a rizst is, elsőre felháborodást szült, de volt, amikor kifejezetten legyen rizs nélkül igénybejelentés lett ezt követően

original recipe by Törp

zseniálisabb része, az egész úgy indul, hogy el kell készíteni a berbere fűszerkeveréket, amit állítólag alap etióp fűszerkeverék

egy 3 decis csavaros tetejű befőttesüvegbe érdemes pakolászni az alapanyagokat, így szépen össze lehet rázni, az üvegbe tegyünk:

kb. 5 dkg őrölt pirospaprikát

5 teáskanál őrölt cayenneborsot

1 teáskanál frissen őrölt feketeborsot

1/4 teáskanál fahéjat

1/4 teáskanál őrölt szegfűszeget

1/2 teáskanál őrölt szerecsendiót

2 teáskanál sót

1 teáskanál őrölt gyömbért

közben felforrósítottunk szárazon egy teflonedényt, és 1 percig pirítottunk (vigyázva, meg ne égjen) 1/2 teáskanál őrölt koriandert, 1/2 teáskanál görögszénamagot és 1/2 teáskanál koriandert, majd mozsárban összedolgozzuk, míg a görögszéna is őrölt nem lesz, és ez is megy az üvegbe, és összerázzuk, félretesszük

(igaziból a paprika és a bors kivételével az összes többi hozzávalónak jót tesz egy kis forrósítás, még aromásabb lesz a keverék)

ezután 6 fő részére 2 nagy fej (lehetőleg nem vörös, hanem mogyoró vagy salotta) hagymát, 2 gerezdfokhagymát és egy kis darab friss gyömbért aprítóban összedolgozunk, olajon üvegesre pároljuk, 3 deci vízzel felöntjük, és 80 dkg igen apróra kockázott csirkemell és a berbere fűszerkeverékből 4 púpos evőkanálnyi segítségével előbb fedő alatt, majd fedő nélkül kis lángon - menet közben még vmennyi sót hozzáadva - jó sűrű raguvá főzzük az egészet

injerával fogyasztjuk, további recepteket meg innen nézzünk ki addig is, míg beblogolom

igen nehéz feladat, amikor a desszertből kiindulva kell kitalálni, mi legyen a főétel, a desszert pedig sajttorta sós karamellszósszal, ezt már a karácsony előtti hétvégén megejtett bevásárláskor eldöntöttük, a 8 fős vacsora időpontja pedig vészesen közeledett, ötlet meg egy szál se volt (vagyis volt, de semmi se illett a sajttortához, vagy nem volt elég húsos, meg különben is, elégedetlenségi hisztirohamom volt, hogy ezeknek semmi se lesz elég jó),

miután szakácskönyvek ide-odalapozásán is túl voltunk, beugrott egy recept, amit végül is a negyedik végigböngészett blogban meg is leltem, dolce vita aszalt szilvával töltött combja - ami mellé megfogalmazódott az igény a zöldségköretre is,

persze szimplán malachúst venni nekem egy szürrealitás, most se sikerült, inkább a bevált hentes felé vettem az utat, és szereztem egy 1,7 kilós mangalicacomb-darabot (8 főről beszélünk!), mivel gondoltam, hogy jobban járok, ha a hentesre bízom a brutális méretű comb töltésre való előkészítését, azonban ez hiú ábrándnak bizonyult, a hentes szerint "zsebeket" kellett vágni a combba, ami remek, de nem aszaltszilvának, így otthon még komoly kihívások vártak,

na de lényeg a lényeg, a kiinduló recept mentén elindulva a következő született: heroikus küzdelmekkel a fent említett combdarabot három részre szétszedve megtöltöttük 40 dkg aszaltszilvával, és a töltött állapotot hústűvel rögzítettük, majd egy mélyebb sütőtálba kerültek a húsok, amelyek cseppet se hasonlítottak a fent említett receptben található fotóra:), sózás és olívaolajas locsolás következett, és ment a főzőlapra, ahol, miután minden oldalát sikerült a húsnak kifehéredésig (azaz tényleg épphogy) megpirítani, 4-5 szál rozmaringággal körberaktuk, fedő a cuccra, és ment a sütőbe 180 fokra párolódni,

40 perc párolódás után a hús mellé került 20 dkg előfőzött mirelit gesztenye és fél kiló felkarikázott sárgarépa, meg ugyanennyi szárzeller, meg két fehérhagyma meg még néhány rozmaringág, majd ment vissza fedőstül az egész a 180 fokra további 40 percre, aztán fedő nélkül még 15 perc, csodajó lett, leginkább úgy érdemes belőni a sütés kezdetét, hogy tálalásra pont kész legyen

a köretek pedig elkészültek, miközben sült a hús:

másfél kiló krumpli meghámozva-felkockázva két közepes méretű szintén meghámozott-felkockázott zellerrel és kis kanál sóval és valamivel több vízzel, mint ami ellepte, ment a tűzre, ahol addig főtt, míg puha nem lett - nagy meglepetés ezzel aztán már nem történt: krumplinyomóval áttörtük a főtt krumplit és zellert, és némi (10 dkg) vajjal meg a saját főzőlevével ideális püréállagot állítottunk elő, ha a zellernek lett volna zöldje, akkor valamennyi beleaprítódott volna, de nem volt neki

fél kiló gomba és fél kiló salátacukkini felkarikázva pedig só nélkül, natúran grilleződött tálalás előtt még gyorsan a grilltepsiben

a grillezett és a hús mellett párolódott zöldségekért meglepően nagy harc dúlt a markáns, de puha mangalica mellett

szóval megérte a küzdelmet, és már kevesebb mint 360 nap a következő nagylétszámú karácsonyi vacsoráig:)

húst is főztünk a tradicionális olasz főzőiskolában, mielőtt egyesek nyugtalanok lennének, a klopfolástól eltekintve könnyen elkészíthető,

a klopfoláshoz folpackkal borítottuk a hússzeletet, és azon keresztül klopfoltunk, kényelmesebb volt, de felteszem fólia nélkül is szépre lehet klopfolni,

4 főre 8 kisebb szelet, vékonyra klopfolt borjúszeletet lisztben megforgatunk, és nagy laposabb tepsiben felforrósított olívaolajba tesszük, megsózzuk, majd fél percen belül meg is fordítjuk, és mikor picit megpirult, akkor 3 dl száraz vagy félszáraz fehérbort öntünk rá, kicsi vesszük a lángot, és tetővel lefedve készre sütjük,

(igen, olívaolajba, senki ne nyafogjon azon, hogy olívában nem sütünk, mikor nem vajat használtunk, olívában sütöttünk és remekül működött - ahogy én eddig is gondoltam, és csináltam, de most kaptam megerősítést, hogy perszehogy lehet olívában sütni, sőt)

mikor kész, a hús megpuhult, a bor nagyrésze elpárolgott, akkor friss borsot őrölünk rá, és tálalhatjuk is, például diós spenótsalátával és nagymama paradicsomjával

csirkével is működik a recept, de a vékonyra klopfolás nem megúszható akkor sem

Laura Bellinazzi receptje