Délután négykor még fogalmam sem volt, mi lesz a vacsora, pedig a vacsoravendégek 8-ra érkeztek. És szeretik, ha újdonságot kapnak, szóval a bevált recepteken túl kellett lépni. Így hát adta magát, hogy legyen quiche, úgyis épp most szereztem egy kiszedhető aljú piteformát, remek tesztelési lehetőség. A piteforma bevált, meg ez a recept is, ami sajátnak mondható, bár mindenképpen a sokféle elolvasott recepttől állt össze.

Először is bekapcsoltam a sütőt 180 fokra, és elkészítettem az omlós tésztát, ehhez

  • 20 dkg lisztet,
  • 15 dkg hideg (!) vajat,
  • 1 kávéskanál sót és
  • 3 evőkanál hideg vizet kézzel gyorsan morzsásra gyúrtam (késes aprítóval vagy omlóstészta-készítő célszerszámmal is lehet, kinek-kinek ízlése szerint).
A piteformába kézzel belesimítottam a tésztát, akik nem szeretik a pepecselést, azok egy bevizezett aljú üvegpohárral is megtehetik ugyanezt) - a lényeg, hogy a tészta a forma szélere is kerüljön, azaz legyen egy kis pereme majd. A tészta ment a sütőbe 20 percet sülni, az első 10 percben lefedtem egy sütőpapírral (és ha lett volna itthon szárazbab pl., akkor azt is tettem volna a sütőpapírra, de nem volt, csak piroslencse, azzal meg semmire se mentem volna, de nekem az omlóstészta sosem púposodik fel, szóval szerintem szárazbab nélkül is bárki nekiállhat) előbb lefedve egy sütőpapírral.
Míg sült a tészta, elkészítettem a tölteléket, ehhez egyrészt 10 dkg koktélparadicsomot elfeleztem, másrészt pedig egy tálban habosra kevertem:
  • 3 egészt tojást,
  • 2 deci tejszínt,
  • 1 kávéskanál sót, 
majd belekevertem 5 dkg felaprított szárított paradicsomot és 5 dkg rukkolát.
Mikor a tészta túl volt az "elősütésen", a koktélparadicsomokat szépen szorosan egy körben "beleültettem" (néhány szem középre került), ráöntöttem a tojásos-tejszínes keveréket, és 40 perc alatt készre sütöttem. 

fotó: livingkitchen.postr.hu (de a nem hivatalos fotós, a hivatalos fotós épp távol volt, ez a fotón is látszik)

A pohárban egyébként Ábrahám pince (Erdőbénye) Kakasok 2011 van, tökéletes párosítás, ismétlésért kiált, és akkor szebb fotó is lesz róla (csak előbb szerzünk a borból, mert elfogyott).