Azért csak idézőjeles "rétes", mert levelestésztából készül. Persze tőlünk nyugatabbra a levelestésztás a rétes maga, szóval nincs ebben semmi szentségtörés. Az ötlet Édesemtől jött, látott és győzött. Főleg, hogy kevés hozzávalóból, kevés előkészülettel (főleg, ha  félkész levelestésztát használ az ember lánya) lesz remek szombat delutáni desszertünk. 

kép: livingkitchen.postr.hu

Egy rúdnyi réteshez a következő módon jutunk:

  • a levelestészta a hűtőben várja a sorsát,
  • előmelegítjük a sütőt 180 fokra,
  • fél kiló (savanykásabb) almát meghámozunk, lereszelünk, és kinyomkodjuk a levét, ha van neki, a téli almák egyik előnye, hogy nincs sok levük,
  • 10 dkg mandulát durvára darabolunk,
  • 5 dkg mazsolát és 1 teáskanál fahéjat előkészítünk,
  • egy sütőpapírra kifektetjük a levelestésztát, egyenletesen rászórjuk előbb a mandulát (ez "helyettesíti" a sokak által kötelezőnek tartott, nedvességet felfogó zsemlemorzsa vagy gríz szórást), aztán a reszelt almát, aztán a fahéjat, végül a mazsolát, (legalább egy fordulatnyit) feltekerjük, és sütőpapírostul a sütőbe tesszük, és türelmesen várunk 50-60 percet, hogy aztán kivehessük onnan a kész rétest (50 percnél érdemes a színét ellenőrizni).
Ha nem felejtjük el, sütés előtt megkenhetjük egy tojással, de ha elfelejtettük, akkor sincs nagy baj, mert nagyon rövid ideig lesz egyben a rétes, utána meg már senkinek se fog feltűnni, hogy nem elég fényes a teteje.