livingkitchen - nem nigella, de főz

főztünk, és jó lett, mondjuk nem egy zsürmé étel, de nem lehet minden az, és nem is tart sokáig megfőzni, főleg, ha bab fronton konzervekhez nyúlunk

kb. 3 főnyi adag lett az alábbiakból:

2 nagy fej hagymát felkockáztunk meg 2 gerezd fokhagymát is apróra daraboltunk (nem aprító, nem fokhagymanyomó, darabosan), majd olívaolajban üvegesre pirítottuk, ment hozzá 60 dkg darált marhahús, meg só, meg őrölt római kömény, mikor a hús picit megpirult, ment mellé 5-6 chillipaprika, meg 2 chipotle (ez utóbbi helyett mehet jalapeno is, az nem volt itthon, igaziból az egynél többféle csípős paprika jót tesz neki), meg cayennebors

néhány perc után ment mellé 1 konzerv hámozott egészparadicsom, 1-1 doboz natúr fehérbab és kidneybab konzerv (akinek van ideje, főzzön elő babot, az is szuper), ez fontos, ha konzervet használunk, hogy natúr legyen, van mindenféle lében ázó, de onnantól nem az általad főzött ízvilág lesz a meghatározó, meg jó 20 dkg mirelit kukorica (a konzervkukorica ízével engem a világból is ki lehet kergetni, okkal), plusz 3 deci víz, ja és sózás még ekkor is

az egész lefedve rotyogott 35-40 percet, néha kavargatni kellett, kóstolgatással utánfűszerezhető, aztán reszelt sajttal (cheddar pl.) és egy-egy kanálnyi tejföllel tálaltuk

tiszta bonyolult, ugye?:)

karácsonykor az ember igyekszik az átlagosnál kevésbé spontánul bort választani, amit nehezít, hogy évről-évre egyre tisztességesebb és érdeklődésre számot tartó céges borajándékok bukkannak fel, és bár az igazán fontos dolgokat konzervatív módon a wine journalomba vezetem bele, de azért legyen itt egy online emlékeztető az idei karácsony borairól, amiben minden volt:

• az ajándékok csomagolásához a babits pincészet poklos elnevezésű félédes (!) 2007-es tokaji furmintja fogyott el egy palackkal, bizalmatlanul nyitottuk fel, de félédessége ellenére abszolút hozta a furmint száraz jegyeit is, igazán kellemes bornak bizonyult, és mikor megnéztük a neten, hogy mennyi az ára, akkor durván felírtuk a kötelezően beszerzendők listájára,
• a karácsony esti vacsorához nem nagyon kockáztattunk, a már jól ismert borműhely rokka szekszárdi kadarka 2008 volt a felvezető, majd utána egy hype: konyári páva 2006, ami nagyon rendben lévő bor, egy nagyon-nagyon kerek cabernet házasítás, rendesen bántunk vele, dekantáltuk, és aztán a bor minden pillanat tökéletes volt (azt mégsem írhatom, hogy meghálálta a dekantálást, mert az már nagyon durva szóvirág lenne:), mondjuk szemben a fent említett poklossal, ennek a bornak az ára nem teljesen értelmezhető, de ha valaki bombabiztos, de drága borajándékot akar választani, a páva erre tökéletesen alkalmas,
• mindenki megnyugtatására, persze a kép ennyire nem lehet tökéletes, sikerült belenyúlni egy drámai tételbe is a karácsonyi borok során - ez pedig a simon pince síkhegy syrah 2007-es tétele, ami konkrétan ihatatlannak bizonyult, nem hogy syrah-nak, de asztali bornak se ment el, mondjuk legalább nem a túlárazott magyar syrah-k közé tartozik, de közel háromezer forintos ára így is döbbenetes, szóval akinek szembejön, nagy ívben kerülje...