MÁKOS RÉPATORTA CITROMOS MASCARPONEKRÉMMEL (VAGY ANÉLKÜL)

Már hetek óta répatortát akartam sütni, a klasszik verziót, csakhogy a hűtőnk tele van mákkal, és azt meg fel akartam használni, és erre pont szembejött egy mákos répatorta recept, hurrá. De nem linkelem, mert mikor épp nekiálltam volna, elolvastam a hozzávalókat, és úgy éreztem, hogy na neeeem, répatorta, amiben nincs dió? Szóval elővettem a klasszik verzió receptjét, és néhány ügyes módosítással csináltam belőle egy mákos változatot - a citromos mascarponekrém meg adta magát, az mákhoz máskor is igencsak bevált.

A sütemény tésztája valójában egy kavart tészta, biztos lehetne cicomázni a hozzávalók sorrendjét, de minek, azaz egy nagy keverőtálban:

  • 4 egész tojást habosra keverünk 1 kávéskanál val és 1 bögre (nád)cukorral,
  • hozzáadunk 10 dkg olvasztott vajat, majd
  • 25 dkg reszelt (nyers) sárgarépát
  • 10 dkg darált mákot, 15 dkg darált diót, 1,5 bögre lisztet, 1 kávéskanál szódabikarbónát és 1 kávéskanál sütőport

Kerek (22 centis) tortaformában 180 fokon 45 percig (amúgy tűpróbáig) sütjük. Míg sül a tészta, elkészítjük a citromos mascarponekrémet, ez elég bonyolult:)

  • 25 dkg mascarponét, 5 evőkanál jóféle citromlével (vagy egy citrom levével és reszelt héjával) és 3 dkg porcukorral (tényleg nem kell több, és tényleg porcukor kell, és csak egy csapott evőkanálnyi, ha nincs porcukor, akkor cukor nélkül csináljuk) simára keverünk, és hűtőbe tesszük felhasználásig

Ha van türelmünk, megvárjuk, míg kihűl, és akkor megkenjük a mascarponekrémmel. Nekünk persze nem volt türelmünk, még szerencse, hogy a meleg süteményhez csak simán mellétálalva is remekül működik az ízharmónia (meg valójában krém nélkül is. de hát húsvét van, kell vmi extraság is:). A sütemény elég jó, valszeg másnap is, de ez nálunk már nem fog kiderülni. Nincs répaíze, de ezt nem szokták elhinni a répatortaellenzők, ez nem baj, mert így több marad nekünk.

0 Tovább

FEHÉRBOROS-TEJSZÍNES CSIRKE MOZARELLÁVAL - TAVASZI KÖTELEZŐ

Nyugalom, itt van a tavasz, csak kéreti magát. Hétvégén muszáj volt elővenni ezt a receptet, amihez persze minden még nincs a piacon, de mindjárt lesz, addig lehet memorizálni vagy hiányosan átmeneti módon elkészíteni:)

A cucc pedig fűszer és léleknél találtam anno vasárnapi gyors néven futó "csirkeegytál", ami az én olvasatomban így készül:

4 főre bő 1 kiló filézett csirkemellet (esetleg filézett csirkecombokat) olívaolajon gyorsan kifehérítek, zom, borsozom, majd egy csokor felkarikázott újhagymát és újfokhagymát (ha még/már nincs, akkor csak 1 fej vöröshagymát aprítva) ráteszek, és tovább párolom.

Pár perc múlva felöntöm 1,5-2 deci száraz fehérborral, azzal is párolom pár percig, beleöntök 2 deci tejszínt, és ezzel egyidőben mellédobok negyed kiló felnegyedelt gombát és ugyanennyi felezett koktélparadicsomot (vagy nyolcadolt sima paradicsomot), illetve egy kis csokor friss zöldfűszert (a leveleket az ágakon hagyva, hogy majd egyben ki lehessen szedni a végén), szerintem kakukkfű és bazsalikom a muszáj bele, minden egyéb csak ha éppen van kéznél (zsálya, majoranna) - ezzel is párolom, összesen kell az egésznek a főzés kezdetétől 20-25 perc.

Ha ez a tál sütőképes, akkor 2 felszeletelt mozzarellát a tetejére pakolok, ha nem sütőképes, akkor az egészet átteszem egy jénaiba, és akkor teszem csak rá a mozarellaszeleteket, előmelegített 220 fokos sütőbe tolom, és 10-15 perc után tálalható.

Felesleges köretet varázsolni hozzá, jóféle kenyérrel hibátlan, de tegnap barnarizs volt hozzá, az elég markáns, azzal is jó volt. Ha marad véletlenül maradék (egyszer történt ilyen), na azt meg hidegen is nagyon érdemes megkóstolni, mert elég rendben van.

Amitől az étel zseniális, az egyrészt az elkészítési ideje, másrészt, h nagyon jól variálható, készítettem már fehérbor nélkül, mikor nem volt itthon épp, azt nem ismételném, de abszolút vállalható úgy is, spárgaszezonban meg gomba helyett spárgával (akkor a zöldfűszerek véletlenül ugyan, de kimaradtak, de a spárga elég markáns ahhoz, h ne akarjon zöldfűszert maga mellé véletlenül).

0 Tovább

ZSERBÓ - HA NEM KARÁCSONYRA, HÁT ÚJÉVRE

Igen, zserbó, nem pedig Gerbeaud, persze lehet erről vitatkozni, de a sütemény sztorija, hogy a már államosított és Vörösmarty-ra átkeresztelt (cukrászdát egy költőről elnevezni, milyen ez is már), azaz már ex-Gerbeaud cukrászatának terméke volt, tehát A Gerbeaud-hoz köze nincs, szóval így totál indokolatlan az egykori tulajdonos nevével illetni (aki picit többet akar a sztoriról, ezen a szuperretró honlapon olvashat róla).

kép: livingkitchen.postr.hu

A kiinduló recept - jó pár másik átnézése és az értetlenkedések után (úgyis mint, hogy most akkor sütőpor és/vagy élesztő, pihentetjük-e a tésztát vagy se) - ez volt, de nincs olyan recept, amit ne tudnánk kevesebb cukorral és több dióval megvalósítani, szóval most is így történt.

Sorrendben először a tölteléket érdemes előkészíteni, ehhez két külön tálra van szükség:

  • egyikbe kerül 32 dkg darált dió (semmi cukor vagy egyéb édesítés, pont tökéletes lesz ez így)
  • másikba pedig 60 dkg baracklekvár egy kis vaníliáscukorral simára turmixolva - a simára turmixolás fontos (esetünkben ez kétféle házi baracklekvár felhasználásával készült most, a lekvárok össz cukortartalma keverve max 20% volt, egyéb édesítőszert nem tartalmaztak)

Ezután bekapcsoljuk a sütőt 180 fokra, és egy kisebb (max 20x25-os) tepsi alját sütőpapírral kibéleljük, az oldalát meg kikenjük vajjal (mivel nincs szögletes tepsink, ezért egy 22-es kerek tortaformát vetettünk be) - ha nagyobb tepsit akarunk, több alapanyag kell majd értelemszerűen

A tésztához összegyúrunk

  • 20 dkg lisztet
  • 10 dkg vajat
  • 2 dkg (nád)cukrot
  • 1 tojássárgáját
  • 40 ml tejet (ez 8 evőkanálnyi amúgy, simán helyettesíthető vízzel)
  • 8 g friss élesztőt
  • 1 g sütőport (ez meg 1 csapott kávéskanálnyi, ez el is maradhat)
  • csipet t
A kész tésztát 5 egyenlő részre osztjuk, és jöhet a legnehezebb rész, iszonyú (szinte áttetszően) vékonyra nyújtani az amúgy ragacsos tésztát, és ha ez nem lenne elég, ezt átemelni a tepsibe. Mivel ez kb. esélytelen, ezért egyrészt elszántan lisztezzük a deszkát és a nyújtófát is, illetve a tészta átemelésére a legegyszerűbb módszer (már amennyiben ez egyszerűnek mondható), hogy a nyújtófára "tekerjük rá" a tésztát, és a tepsi felett pedig "letekerjük róla". Ha nem sikerült hiperpontosan tepsiméretűre nyújtani a tésztánkat, akkor azt vagy vágjuk le éles késsel vagy egyszerűen csak gyömöszöljük be a tepsi falához, oda fog férni. Nincsenek fázisfotók, de reméljük érthető.
Tepsibe első réteg tészta bekerül, megkenjük az előkészített lekvár egynegyedével, megszórjuk az előkészített dió egynegyedével, újabb réteg tészta, lekvár, dió, tészta, lekvár, dió, tészta, lekvár, dió, és a végén még egy réteg tészta, amit szépen eligazgatunk, hogy ne lógjon sehova se túl. Egyszerűen hangzik, de azért arra számítsunk, hogy ha a diót nem sikerül szép egyenletesen rászórnunk a lekvárosrétegre, utóbb esélytelen, hogy ezen javítsunk, lévén a dió beleragad a levárba, a vékony tésztán meg bármit elkenni amúgy sem egyszerű, de kis odafigyeléssel azért menni fog.
Ha ezzel megvagyunk, akkor egy villával vagy hústűvel alaposan, de óvatosan megszurkáljuk, majd mehet az egész a sütőbe, és 50 perc alatt készre sütjük (semmi légkeverés, hanem alsó-felső sütés rácson, és hajrá). Ha azt gondoljuk, hogy akkor végre van zserbónk, akkor nagyot tévedtünk, mert most jön a várakozás, ugyanis ki kell hűljön az egész ahhoz, hogy csokoládéval bevonhassuk és végre megehessük. A lekvár miatt pedig iszonyú lassan hűl, érdemes adni neki egy fél napot a hűlésre, addig a formából se vegyük ki.
Ha kihűlt a tészta, akkor egy teljesen lapos tálra (nem peremes tányérra vagy effélékre) fordítjuk át úgy, hogy az alja legyen a teteje, így lesz ugyanis tuti szép lapos. 8 dkg étcsokoládét és 0,5 dl tejszínt vízgőz fölött összeolvasztunk, és szépen bevonjuk ezzel a süteményünk tetejét (ráöntjük és egy hideg vízbe mártott széles pengéjű késsel elsimítjuk). Innentől már csak pár óra, míg a csokimáz is kihűl/megszilárdul, és már szeletelhetjük is a zserbónkat. Hűvös helyen hosszabban is eláll, érdemes mindig csak annyit felvágni belőle, amennyi elfogy. Mondjuk elég gyorsan fogy, az is igaz.
0 Tovább

A TÖKÉLETES PÜSPÖKKENYÉR

Darázsfészek készült nemrég, aminek eredményeként sok tojásfehérje lett, ami miatt muszáj volt előrántani a tavalyi karácsony egyik legsikeresebb receptjét. Fontos, hogy senki se higgye azt, hogy az egész tojásból készített verziók felérnek a csak tojásfehérjéből készítettek el, mert nem érnek fel, az az igazság.

A recept Latsiától származott, eddig sose csalódtunk az általa ajánlottakban, így most is követtük az előírásokat, egy kivétellel, azaz hogy mi legyen a dúsítása a püspökkenyérnek. Ott bizony dúsabbra vettük a hozzávalókat, nagyon helyesen, ettől egy aligtésztás végeredményt kapunk.

Első lépésként a belevalókat készítsük el, ehhez apróra darabolunk:

10 dkg étcsokoládét

10 dkg aszalt sárgabarackot (ez azért muszáj bele, mert ez ad egy savanykásabb ízt az egésznek)

10 dkg diót (ez lehet mandula is)

és 15 dkg nagy szemű mazsolát, lehetőleg vegyesen (csemege és arany mazsolát pl., de lehet részben aszalt szilva is persze)

Utána jöhetett a tészta elkészítése, ehhez 6 tojásfehérjét kemény habbá verünk, beleforgatunk 12 dkg nádcukrot (ha van, porcukor formában, de nekünk nem volt, és ez nem okoz fennakadást) és 8 dkg lisztet, hozzákeverünk 4 dkg olvasztott-lehűtött vajat, és a végén beleforgatjuk az előkészített belevalókat, igyekezzünk nem széttörni a fehérjehabot közben.

Kivajazott-kilisztezett püspökkenyér formában 180 fokra előmelegített sütőben tűpróbával sütjük, ami sütőtől függően 25-45 perc is lehet, szóval ezt ki kell tapasztalni (akkor jó, ha a tűpróbánál már csak az olvadt csokit találjuk a tűn).

recept eredetije: Latsia konyhája

1 Tovább

RÉPATORTA

Répatortáról első körben a nyuszikás vicc ugrik be, de az igazság az, hogy nyuszikás vicc ide vagy oda, a répatorta egy zseniális sütemény, szerintem nem igazi torta, de tortásítható persze, angolszászok tortásítják, ha cukormázat teszünk a tetejére vagy philadelphia sajtkrémből vagy mascarponéból (cukor és citromhéj hozzáadásával) készítünk rá mázat (esetleg egy réteget krémként belepakolunk), és szabadidőnkben marcipánból kis répácskákat készítünk, és azzal díszítjük, szuper tortát kapunk - azonban minden extra (vagyis máz) nélkül remek reggeli sütemény, a répa pedig, legyünk őszinték, ki nem érződik belőle, szóval aki még nem evett effélét, az ne számítson  répaízre:) (nem mellesleg sütőtökhívők sütőtöktortának is megsüthetik, csak simán helyettesítsék a nyers aprított répát nyers aprított sütőtökkel).

répatorta, ha épp kerül rá máz (kép forrása: cookbookamonth.wordpress.com) 

A recept egyszerű, muffinformában is süthető, arra számítsunk, hogy ez egy lassan sülő tésztafajta, szóval időben neki kell állni

és ahogy készül:

  1. harminc dkg sárgarépát aprítóval felaprítunk (tényleg apróra, esetleg lereszeljük nagylyukú reszelőn, ha nincs jobb dolgunk), és félretesszük,
  2. a sütőt 180 fokra kapcsoljuk, hogy felmelegedjen, 
  3. egy nagy keverőtálba beleöntünk két bögre lisztet, 
  4. egy bögre (nád)cukrot (ezzel nem lesz túl édes a végeredmény, de ez pont elég, persze aki nagyon édes szájú, tehet bele másfél bögrényit, de ha máz kerül rá, akkor semmiképpen nem szabad növelni a cukormennyiséget), 
  5. két teáskanál őrölt fahéjat, 
  6. egy kávéskanál t, 
  7. fél teáskanál sütőport, 
  8. egy teáskanál szódabikarbónát,
  9. szép egyenletesre keverjük, majd hozzákeverünk másfél bögre (olíva)olajat (vagy bármilyen másféle semlegesebb ízű olajat), 
  10. szépen beledolgozunk négy tojást,
  11. fél bögre darált diót és fél bögre durvára darabolt diót meg fél bögre mazsolát (ez utóbbi elhagyható, de azért jobb, ha van benne:) (aki nem bír magával, 5 dkg apróra darabolt csokoládét is tehet bele),
  12. és mivel répatorta, ezért a korábban felaprított sárgarépát is hozzákeverjük,
  13. és a masszát egy kivajazott (vagy olajozott)/kilisztezett kapcsos (24-26-28 centis, ami kéznél van) kerek tortaformába öntjük,
  14. mire idejutunk, a sütőnk is felmelegedett, mehet is sülni, 60-70-80 perc kell neki, tűpróbáig sütjük, de ha elkezdeni nagyon sülni a széle, vegyük lejjebb a hőfokot
  15. ha kész, vagy teszünk rá mázat vagy se, és igyekszünk forrón nem nekiállni szeletelni, mert akkor még nagyon morzsál (mesélték:)
1 Tovább

SZILVÁS-MANDULÁS CRUMBLE

kép forrása: savorysweetlife.com

valójában inkább mandulás-morzsás szilva lenne a helyes elnevezés, de az a lényeg, hogy ha napi kétszer zokogunk azon, hogy elmúlt a sérgabarackszezon, akkor ezt kell megsütni, és kicsit kevésbé leszünk szomorúbbak, de tényleg

amúgy egy egyszerű desszert, szuperkezdők is bátran vállalkozhatnak rá

először is a sütőt 180 fokra bekapcsoljuk, hogy mire összeállítjuk a süteményt, addigra bemelegedjen

egy pitetálba/kerek vagy nem kerek jénai tálba egy rétegben, de jó sűrűn lerakunk 3/4 kg-nyi felezett/magozott szilvát, megszórjuk egy teáskanál fahéj és egy evőkanál (nád)cukor keverékével, és 2-3 dkg vajat apró darabokban szétosztunk rajta, nem baj, ha nem egyenletesen

10 dkg hideg vajat, 10 dkg lisztet, 10 dkg durvára darabolt mandulát (rusztikusra darabolni legegyszerűbb egy sodrófával, oké, rá kell nehezedni, jó párszor át kell menni a mandulán ehhez. de pont ideális darabokra esik úgy széjjel) és 5 dkg (nád)cukrot meg 2 kávéskanál vaníliáscukrot nagyon gyors mozdulatokkal morzsává gyúrunk (a vajat összemorzsoljuk a többi hozzávalóval, kézzel!, finnyásak késes robotgépet is használhatnak, ha van nekik a kicsit nagyobb méretű, de felesleges mosogatnivalógyártást jelent az szerintem), és a szilva tetejére morzsoljuk

ha nem sikerül szupermorzsásra, akkor sem keseredünk el,

betoljuk a tálat a sütőbe, és 20 perc után egy fakanállal a már majdnem megsült tésztaréteget összetörögetjük, hogy morzsásabb legyen, összesen pedig 40 percig sütjük

langyosan tálaljuk, vaníliafagylalttal még tökéletesebb, mint csak úgy magában, éljen a szilvaszezon:)

1 Tovább

SZEDRES BROWNIE

kép: livingkitchen.postr.hu

nem valami fotogén cucc, de eléggé finom, szupercsokis, de gyümölcsös is, az aktuális 30+ fokos időjáráshoz remekül illik, ha amúgy az ember lánya valami csokoládésra vágyik - a gyümölcs jótékonyan könnyeddé teszi

a tészta a már bevált recept alapján készült, csak ahelyett, hogy diót vagy mogyorót kevertem volna bele, a tetejére szórtam 15 dkg szedret, aztán hajrá, ment a sütőbe

tnx az ötletért illdiinek, ja és állítólag másféle gyümölccsel is működik, sárgabarackkal például muszáj tesztelni

0 Tovább

TEJMENTES SÁRGABARACKOS-ÁFONYÁS MUFFIN

kép forrása: gardenofeaden.blogspot.hu

Vendégségbe készültem, ahol a házigazda átmenetileg tejmentes diétén van, szóval gondoltam, tejmentes süteménynek örülni fog, mert múltbeli tapasztalataim alapján tudom, hogy az nem egyszerű élet. Nem volt kedvem tejmentes margarinnal dolgozni, mióta nálunk vaj kerül mindenbe, amibe csak kerülhet, nincs sok kedvem margarint a házba hozni, na de a muffint olívaolajjal készítem, szóval valójában könnyen tejmentessé varázsolható. Nem kaptam zabtejszínt, de ha kaptam volna, akkor egyszerűen ezt a receptet csináltam volna meg, és a tejfölt zabtejszínre cseréltem volna.

Ehelyett egy kicsit módosítottam az arányokon, és így készült el 12 darab remek darab:

  • negyed kiló sárgabarackot kimagoztam és nyolcadoltam, mellészórtam 15 dkg áfonyát, és félretettem, hogy összeállítsam a tésztát:
  • fakanállal habosra kevertem 3 egész tojást, 1/3 bögre (nád)cukrot, 3 teáskanál vaníliáscukrot és 1/2 bögre olívaolajat
  • majd hozzákevertem 1 és 1/4 bögre lisztet, 1/2 bögre zabpelyhet, 1/2 teáskanál sütőport, 1/2 teáskanál szódabikarbónát és csipet sót
  • a kész tésztába beleforgattam a gyümölcsöt, és félretettem addig állni, míg a sütőn bemelegedett 200 fokra
  • mielőtt a muffinformákba kanalaztam volna a tésztát,, még egyszer átkevertem a kicsit lazult tésztát (lévén dolgozott a szódabikarbóna és a sütőpor),  és légkeveréssel 18-20 perc alatt készre sütöttem
0 Tovább

SÁRGABARACKOS-SZEDRES MUFFIN

kép forrása: rawcandy.wordpress.com

persze lehetne másféle, például cseresznyés vagy ribizlis, de most sárgabaracknak van a szezonja, és amellé meg dukál valami bogyós, áfonya és szeder volt itthon, a szederre szavaztam

jó negyed kiló sárgabarackot kimagozunk és nyolcadolunk, mellészórunk 10 dkg szedret, aztán nekiállunk a tésztának

fakanállal habosra keverünk 2 egész tojást, 1/2 bögre (nád)cukorral, 1 teáskanál vaníliáscukorral, 1/2 bögre olajjal és egy 150 gr-os tejföllel

majd hozzákeverünk 1 és 1/2 bögre lisztet, 1/2 bögre (apróbb méretű) zabpelyhet, 1/2 teáskanál sütőport, 1/2 teáskanál szódabikarbónát és csipet sót

a kész tésztába beleforgatjuk a gyümölcsöt, és félretesszük addig állni, míg a sütőnk eléri a 200 fokot

ha a sütő elég meleg, még egyszer átkeverjük a kicsit lazult tésztát (lévén dolgozott a szódabikarbóna és a sütőpor), muffinformákba kanalazzuk a tésztát, és légkeveréssel 16-18 perc alatt készre sütjük

a fenti mennyiség nekem 16 muffin, nem bírok rájönni, hogy tudna 12 lenne, de a 16 is elfogy:)

0 Tovább

SAJTTORTA NEW YORK-STÍLUSBAN SÓSKARAMELL SZÓSSZAL ÉS PIROSGYÜMÖLCCSEL

kép: livingkitchen.postr.hu

A recept kiindulópontja Mautner Zsófia Chili és Vanília szakácskönyvében szereplő recept, azonban egy éttermi ízélmény okán sóskaramell szósszal párosítottuk most másodszor is, a ribizlitől meg tökéletes az édes-sós-savanykás ízélmény, mellette pedig a krémes és a ropogós állag, naszóval befutó egy darab lett ez. A kikristályosodott recept pedig egy 18 centis kerek tortaformához (a képen láthatónál kicsit vékonyabb lesz a kekszréteg, de az úgy helyes):

  1. 500 gr natúr krémsajtot (pl a cserpesnek van remek 250 gr-os kiszerelésben) kivesszük a hűtőből, hogy mire odajutunk, szobahőmérsékletű legyen, ha nem az, akkor úgy járunk, mint fent a képen is látszik, hogy csomós lesz a "sajtréteg", és a csomósság nem tűnik el a sütéskor (bár íz- és állagélményen nem ront, nincs csomós állaga fogyasztáskor, de ugye az esztétikum)
  2. a kapcsos tortaformát kivajazzuk, a sütőt pedig bekapcsoljuk 180 fokra
  3. 12,5 dkg zabpelyhes kekszet aprítóval "ledarálunk" (ha nincs aprítónk, akkor konyharuhába csomagolt nejlonzacskóba tesszük vagy mozsárba, és úgy "porítjuk" - a győriédes zabfalatok tökéletes erre, de ha nincs jobb dolgunk, süthetünk is házilag persze)
  4. 8 dkg vajat megolvasztunk, és belekeverjük a zabpelyhes kekszből készült "lisztet" és egy nagyobb csipet sót
  5. a keveréket belekanalazzuk a tortaformába, majd egy vizespohár aljával szorosan-egyenletesre nyomogatjuk, majd megy az egész a már előmelegített sütőbe (a tortarforma alá érdemes tenni egy réteg alufóliát, persze nem kötelező az alufólia, de nekünk a vajasabb süteményekből rendszeresen kifolyik a vaj a kapcsos formákból)
  6. 10 percig sütjük, ez idő alatt összeállítjuk a "sajtréteget" ehhez kézi habverővel (vagy gépivel, aki arra esküszik) simára keverünk:
  7. 3 egész tojást 10 dkg porcukorral (muszáj a por, ha nincs por, akkor aprítóval porítsuk a kristálycukrot, és igen, ez elég kevés cukor, nem lesz tőle édes a "sajtréteg", csakhogy a sóskaramell szósz, na az majd édes lesz, szóval nyugi)
  8. hozzáadjuk az 500 gr szobahőmérsékletű natúr krémsajtot, 1 dl tejszínt, 1 citrom reszelt héját és levét, majd ha ez teljesen sima, 1 púpos evőkanál keményítőt (ha nincs, akkor 2 evőkanál lisztet, de jobb a keményítő, higgyétek el)
  9. az elkészült keveréket ráöntjük a sütőben 10 percet már töltött tésztarétegre, és 45 percig sütjük az egészet (ekkor kezd el barnulni a "sajtréteg" a szélén, belül még lehet, hogy kicsit lágy, de a hűléssel megszilárdul majd)
  10. ha kész, hagyjuk kihűlni, nem szeletelgetjük melegen, sőt, az ideális, ha kihűlés után még jó pár órát tudjuk állni hagyni, ezért fogyasztás előtti nap elkészíteni, hát az a legmenősebb, bár nem biztos, hogy életszerű

Na és miközben sül a sajttortánk, elkészítjük a sóskaramell szószt a világ legtökéletesebb alap szakácskönyve, a joy of cooking receptje alapján:

  • ehhez egy kis (lehetőleg nyeles) lábosban folyamatos kevergetés mellett először is 1 bögre (nád)cukrot 1/4 bögre vízzel összekeverünk, és kis lángon melegítjük addig, míg a cukor feloldódik, a keverék átlátszóvá válik
  • ekkor kicsit nagyobb lángon forrásig hevítjük a keveréket, és mikor már habozva forr, akkor 2 percig hagyjuk habozva forrni az egészet (nem feledkezünk meg közben a folyamatos kevergetésről!), 
  • majd kis lángon türelmesen addig kevergetjük, míg el nem kezd karamellizálódni az egész, a szélén elkezd barnulni az egész, szép sötét mélybarna sziruppá kell váljon - továbbra sem feledkezünk meg a kevergetésről
  • levesszük a tűzről a keveréket és szép lassan (azaz nem egyszerre zúdítjuk bele) belekeverünk 1/2 bögre felkockázott vajat, majd 2 dl tejszínt, majd egy csapott kávéskanál t (ha nagyon besűrűsödne, ahelyett hogy szép simára tudnánk keverni, akkor visszatehetjük melegedni, de semmiképp se engedjük már forrni a keveréket)
  • ha szerintünk kész, akkor kiskanállal vegyünk ki belőle egy keveset, várjuk meg, míg lehűl (tényleg várjuk meg), és kóstoljuk meg, hogy érdemben sós lett-e, ha nem, akkor adjunk hozzá még sót - azért fontos ez a kóstolás, mert nagyon eltérő bír lenni a használt sók sóssága
  • a kész szószt tálalásig tegyük hűtőbe, ha nagyon besűrűsödik, vízfürdőn melegítsük tálalás előtt

Innentől már egyszerű a dolgunk, tálaljuk fel a sajttortát, adjunk mellé ribizlit és a sóskaramell szószt - és arassuk le a dicsőséget (ha meg a ribizlinek nincs épp szezonja, de van másnak, akkor adhatjuk azzal, málnával is pl. de a ribizli a fagyasztott gyümölcsök közül az egyik leghálásabb) 

0 Tovább

livingkitchen - nem nigella, de főz

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek