livingkitchen - nem nigella, de főz

A kápiapaprika általában sütve, salátának végzi, ez érthető, nem nagyon képzelhető el neki jobb sors. Most azonban kiderült, hogy dehogynem. Az ötletadó recept egy éve várt a megvalósításra - az eredmény pedig igazán ismétlésért kiált. Nyáridéző ízvilág, mi más kellhet a ködös őszi napokon.

Kápiapaprika, fetasajt, joghurt, hagyma, fokhagyma, kakukkfű, ebből csak jó sülhet ki, és tényleg.

• A sütőt előmelegítjük 220 fokra, közben
• egy közepes fej sonkahagymát felaprítunk és serpenyőben olívaolajon áttetszőre futtatunk,
• hozzáadunk egy-két vékonyra szelt fokhagymagerezdet, vigyázunk, hogy meg ne égjen, 
• majd hozzáadjuk a darálthúst (szerintem borjút, de mindenki azt, amit szeretne), 
• sózzuk, borsozzuk, 2-3 ágacska friss kakukkfűről lehúzzuk a levélkéket, és azt is mellédobjuk, és megpirítjuk/pároljuk, épp csak annyira, hogy a rózsaszín színét elveszítse a hús (de még nem kell, hogy kész legyen),
• lehúzzuk a tűzről, és 15 dkg felkockázott fetasajtot hozzákeverünk.
• Ha ezzek megvagyunk akkor 4 kápiapaprikát hosszában kettévágunk, kiszedjük a csumáját, a paprikák egyik felét belefektetjük szorosan egy sütőtálba, belekanalazzuk a kész húst a paprikafelekbe, majd a paprikák (lehetőleg saját) másik felével lefedjük - egyszerűbb, mint a paprikákba belenyomkodni a húst, másrészt így nincs kimaradó töltelék. 
• 1 dl joghurttal meglocsoljuk a paprikákat (tényleg nem kell több, rákanalazza az ember és kész, ez az esztétikai funkció elsősorban, de persze nem csak), néhány kakukkfűágacska még a tetejére, aztán mehet a sütőbe készre sülni, kb. 45. perc.
• Mikor kész a cucc, akkor kitálaljuk a paprikákat, és az alatta összegyűlt levet 1-2 deci joghurttal simára keverjük, és ezt a szószt adjuk mellé. Ha a gyerekem megenné az efféle ételt, azt mondaná rá, mennyei:)

kép: livingkitchen.postr.hu

Disclaimer: A recept persze nem csak kápiapaprikával, hanem "simával", azonban az édeskés íz fontos eleme a végeredménynek, szerintem. És igen, nincs benne rizs, nem kell a darálthúshoz mindig rizst adni, tényleg nem.

Spárga és eper, ugyebár. Ja, meg az újkrumpli, bár ebben a menüben éppen nem volt, de odafért volna.

kép: livingkitchen.postr.hu

Szóval spárga, azzal az van, hogy a spárgát nem főzzük, az egy oltári nagy tévedés, hogy a spárgát főzzük. A spárgát sütjük, pirítjuk, grillezzük, akármi, de se nem pároljuk, se nem főzzük. Ha ezt megtudná a világ, csomó ember rájönne, hogy a spárga finom. (Egyébként pedig a spárga tényleg finom.)

A májusi kötelező menü pedig áll egyrészt sütőben sült spárgából, amihez:

• 2-3 főre fél kg zsenge zöldspárgát megtisztítunk, ami semmi hámozás, hanem csak a szárak legvégét letörjük, 
• majd néhány szálat összefogunk, és egy vékony szelet jóféle szárított vagy füstölt típusú sonkával áttekerjük, és jénaiba fektetjük (a sonkának és a végeredménynek nem árt, ha a sonkán van egy kis zsírréteg),
• ezt addig ismételjük, amíg el nem fogy a spárga (15 dkg sonkával tökéletes eredményt érhetünk el), akkora edényt használjunk, amiben egy rétegben elfér a spárga így csomagolva,
• az egészet meglocsoljuk olívaolajjal,
• majd 220 fokra előmelegített sütőben 20-25 percig lefedés nélkül megsütjük (ha elkezd barnulni a spárga vége, akkor már kész).

• ehhez 2-3 főre összekeverünk 5-6 dkg bébispenótot (vagy zsenge spenótot) 15 dkg apróra vágott eperrel,
• rámorzsolunk 10 dkg fetát,
• meglocsoljuk olívaolajjal és pár csepp balzsamecettel, megy rá egy kis frissen őrölt bors (só csak akkor, ha a feta nem túl sós) és már kész is.

kép: livingkitchen.postr.hu 

Akinek pedig az eper sósan nem szimpatikus, az adhat a spárga mellé diós spenótsalátát (5-6 dkg spenótból, a linkelt recept egy nagyobb adag), az epret meg felszolgálhatja desszertnek cukros tejföllel (a tejszínhabos változat a nyomába se ér). Éljen a május!

kép forrása: www.1001-kochrezepte.de

az egyszerűség tökéletessége egy gyors levesben, ha marketinggel kellene indítsak, és különben is, tavasz van, kellenek a zöldek

amúgy meg nemsokára itt a borsószezon, szóval vagy várjunk addig, vagy ne, de 3 főre ~20 dkg zöldborsót kevés vajon 5-6 apróra tépkedett friss! bazsalikomlevéllel megpárolunk, amikor kész, kicsi liszttel (vagy keményítővel) megszórunk (staubolás, a szép német szó kedvelőinek, és a mennyiség kedvelőinek pedig egy csapott evőkanál), és folyamatos keverés mellett felöntjük 6 deci alaplével (ha nincs készen, akkor a bio leveskockák segítségével víz plusz leveskocka), mikor már forr, beledobtunk 5 dkg fetasajtot meg 1-2 további friss bazsalikomlevelet, és a merülőturmix segítségével szép simára turmixoljuk,

gyönyörű élénk zöld színű lesz (köszönhetően a bazsalikomos rásegítésnek) és szép krémes állagú (köszönhetően a lisztszórásnak) - pirított zsemlekockával tökéletes

oké, van, aki szerint ma beköszöntött az ősz, ami nem igaz, na de tegnap meg durván kánikula volt, úgyhogy a próbáljunk változatosságot csempészni a vacsorákba keretében (meg mert a zöldségesnél az orrom előtt vágtak ketté egy görögdinnyét, és ügyesen hazahoztam a felét) ez volt egyesek vacsorája

rettentő bonyolult dologról van szó: egy főre 2 bögrényi felkockázott, úgy ahogy kimagozott görögdinnyét, 2 kisebb felkockázott paradicsomot és 10 dkg jóféle fetasajtot összeforgatunk, kicsi só, kicsi frissen őrölt bors, olívaolajjal és pár csepp balzsamecettel meglocsoljuk, és néhány szem fekete/aromásabb olívabogyót dobunk még mellé

vmi kenyérfélével idegesítően forró esték remekbeszabott vacsorája, de tényleg, nem kell megijedni attól, hogy gyümölcs van benne

a kertipartik és nem csak a kertipartik, hanem a nagy létszámú események legfőbb sikere az elmúlt évek tapasztalata alapján a sárgarépa, szóval ha partit csinálsz, ne feledd a sárgarépát:)

persze kell hozzá mártogatós is, a felnőttek kedvéért, a gyerekek efféleföldi hívságoknak (és felesleges időrabló tevékenységnek, mint mártogatás) nem hódolnak,

a recept egyszerű, de érdemes előre megcsinálni, hogy összeérjenek az ízei - és persze nem csak répát, hanem kényelmesen megfogható méretűre csíkozott uborkát, paprikát is lehet mellé adni

az én mártogatósom kb. úgy készül, hogy villával alaposan összekevertek negyed kiló (lehetőleg apróbb szemű) túrót, 15 dkg fetasajtot, 15 dkg márványsajtot (amit előre összemorzsolok, mert nehéz egyébként elkeverni) és egy kis doboz (150 gr) tejfölt, sózom (óvatosan, lévén  afeta és a márványsajt is igen sós bír lenni), egy (ha van új) fokhagyma gerezdet belenyomok fokhagymanyomóval, friss őrölt bors és metélőhagyma, és kész is van

lezárt műanyag dobozban 4-5 órát érdemes állni hagyni a fogyasztás előtt, utána meg nem szomorkodni azon, hogy na ez is sokkal gyorsabban fogy, mint ahogy elkészültünk hozzá a sok-sok répa pucolásával (note: színes répákat a biopiacon lehet hozzá keresni)