Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

RUGELACH - AZ ABBAHAGYHATATLAN FÚZIÓS SÜTEMÉNY

A rugelach sütése mindig úgy indul, hogy fel kell idézzem, hogy készült a korábbi alkalommal, mert mire odajutnék, hogy leírom a receptjét, egy darab nem marad belőle, és az afölötti szomorúságban, hogy nem tudom lefotózni, a receptet se jegyzem fel. De legutóbb végre sikerült időben megörökíteni az egyébként hihetetlen tempóban elfogyni képes kiflikből párat. 

A rugelach zsidó eredetű sütemény, de ez mindig nagyon zavaros, minden jel szerint az osztrák-magyar monarchia területén vannak az első nyomok róla, ott is inkább Bécs lehetett a kiindulópont, de aktuális sikere New Yorkhoz és az amerikaiak által oly kedvelt krémsajthasználathoz köthető. A benne használt dió okán a zsidó hanuka ünnep egyik szereplője, nálunk pedig a karácsonyi süteménysorban lett állandó játékos, remekül megállja a helyét a klasszikus karácsonyi darabok mellett. Persze nem csak karácsonykor jó ezt sütni, de arra jobb számítani, hiába finomabb másnap ez a töltött kifli, hajlamos a sütés napján elfogyni. 

fotó: livingkitchen.postr.hu


Az elérhető receptek szokás szerint elég változatosak, nálunk ez vált be, és lesz belőle 16-20 db. Tésztát készítünk, ehhez összedolgozunk

  • 25 dkg natúr krémsajtot (ami lehetőleg valami tejbolt friss krémsajtja, piacokon könnyen hozzáférhető, persze szinte mindenki Philadelphia sajtkrémből csinálja, meg az olyan amerikás, de a friss krémsajtos verzió sokkal finomabb lesz),
  • 25 dkg puha vajat,
  • 5 dkg porcukrot,
  • csipet sót,
  • 30 dkg lisztet.
A kész tészta elég ragacsos, folpackba csomagolva hűtőbe teszem legalább egy órára, majd kettéosztom a tésztát, és alapos liszthasználat mellett kör alakúra nyújtom, és 8 vagy 10 cikkre osztom (ezt megismétlem majd a tészta másik felével is.)
Megkenem a cikkelyeket jóféle, lehetőleg házi sárgabaracklekvárral, megszórom fahéjjal, mazsolával és darabolt dióval vagy mandulával (nekem a mandulás verzió a kedvencem), majd a szélesebbik végén kezdve felgörgetem, aminek a végeredménye egy kicsi kifli lesz, amiből kilóg a lekvár meg a töltelék, de ez nem baj, sőt. A kész kiflik tetejét megkenem egy tojás (vagy ha van kéznél csak sárgája), 3-4 evőkanál tejszín és 2 evőkanál nádcukor keverékével és 180 fokra előmelegített sütőben 20-25 perc alatt készre sütöm, akkor van kész, mikor elkezd barnulni-karamellizálódni a tészta. Mindenképp sütőpapíron érdemes sütni, mert a kifolyó lekvár is karamellizálódik, sütőpapír esetén ez azonban senkit se zavar. 
A krémsajttól a tészta kicsit savanykás, ami a karamellizálódott töltelékekkel elég remek párost ad ki. Krémsajt helyett készítettem már mascarponéval is a tésztát, azzal is nagyon finom volt, de gyakolatilag kezelhetetlenül szakadós, szóval azt nem javaslom kipróbálásra, csak a komolyabb kihívást kedvelőknek.
0 Tovább

ZSERBÓ - HA NEM KARÁCSONYRA, HÁT ÚJÉVRE

Igen, zserbó, nem pedig Gerbeaud, persze lehet erről vitatkozni, de a sütemény sztorija, hogy a már államosított és Vörösmarty-ra átkeresztelt (cukrászdát egy költőről elnevezni, milyen ez is már), azaz már ex-Gerbeaud cukrászatának terméke volt, tehát A Gerbeaud-hoz köze nincs, szóval így totál indokolatlan az egykori tulajdonos nevével illetni (aki picit többet akar a sztoriról, ezen a szuperretró honlapon olvashat róla).

kép: livingkitchen.postr.hu

A kiinduló recept - jó pár másik átnézése és az értetlenkedések után (úgyis mint, hogy most akkor sütőpor és/vagy élesztő, pihentetjük-e a tésztát vagy se) - ez volt, de nincs olyan recept, amit ne tudnánk kevesebb cukorral és több dióval megvalósítani, szóval most is így történt.

Sorrendben először a tölteléket érdemes előkészíteni, ehhez két külön tálra van szükség:

  • egyikbe kerül 32 dkg darált dió (semmi cukor vagy egyéb édesítés, pont tökéletes lesz ez így)
  • másikba pedig 60 dkg baracklekvár egy kis vaníliáscukorral simára turmixolva - a simára turmixolás fontos (esetünkben ez kétféle házi baracklekvár felhasználásával készült most, a lekvárok össz cukortartalma keverve max 20% volt, egyéb édesítőszert nem tartalmaztak)

Ezután bekapcsoljuk a sütőt 180 fokra, és egy kisebb (max 20x25-os) tepsi alját sütőpapírral kibéleljük, az oldalát meg kikenjük vajjal (mivel nincs szögletes tepsink, ezért egy 22-es kerek tortaformát vetettünk be) - ha nagyobb tepsit akarunk, több alapanyag kell majd értelemszerűen

A tésztához összegyúrunk

  • 20 dkg lisztet
  • 10 dkg vajat
  • 2 dkg (nád)cukrot
  • 1 tojássárgáját
  • 40 ml tejet (ez 8 evőkanálnyi amúgy, simán helyettesíthető vízzel)
  • 8 g friss élesztőt
  • 1 g sütőport (ez meg 1 csapott kávéskanálnyi, ez el is maradhat)
  • csipet t
A kész tésztát 5 egyenlő részre osztjuk, és jöhet a legnehezebb rész, iszonyú (szinte áttetszően) vékonyra nyújtani az amúgy ragacsos tésztát, és ha ez nem lenne elég, ezt átemelni a tepsibe. Mivel ez kb. esélytelen, ezért egyrészt elszántan lisztezzük a deszkát és a nyújtófát is, illetve a tészta átemelésére a legegyszerűbb módszer (már amennyiben ez egyszerűnek mondható), hogy a nyújtófára "tekerjük rá" a tésztát, és a tepsi felett pedig "letekerjük róla". Ha nem sikerült hiperpontosan tepsiméretűre nyújtani a tésztánkat, akkor azt vagy vágjuk le éles késsel vagy egyszerűen csak gyömöszöljük be a tepsi falához, oda fog férni. Nincsenek fázisfotók, de reméljük érthető.
Tepsibe első réteg tészta bekerül, megkenjük az előkészített lekvár egynegyedével, megszórjuk az előkészített dió egynegyedével, újabb réteg tészta, lekvár, dió, tészta, lekvár, dió, tészta, lekvár, dió, és a végén még egy réteg tészta, amit szépen eligazgatunk, hogy ne lógjon sehova se túl. Egyszerűen hangzik, de azért arra számítsunk, hogy ha a diót nem sikerül szép egyenletesen rászórnunk a lekvárosrétegre, utóbb esélytelen, hogy ezen javítsunk, lévén a dió beleragad a levárba, a vékony tésztán meg bármit elkenni amúgy sem egyszerű, de kis odafigyeléssel azért menni fog.
Ha ezzel megvagyunk, akkor egy villával vagy hústűvel alaposan, de óvatosan megszurkáljuk, majd mehet az egész a sütőbe, és 50 perc alatt készre sütjük (semmi légkeverés, hanem alsó-felső sütés rácson, és hajrá). Ha azt gondoljuk, hogy akkor végre van zserbónk, akkor nagyot tévedtünk, mert most jön a várakozás, ugyanis ki kell hűljön az egész ahhoz, hogy csokoládéval bevonhassuk és végre megehessük. A lekvár miatt pedig iszonyú lassan hűl, érdemes adni neki egy fél napot a hűlésre, addig a formából se vegyük ki.
Ha kihűlt a tészta, akkor egy teljesen lapos tálra (nem peremes tányérra vagy effélékre) fordítjuk át úgy, hogy az alja legyen a teteje, így lesz ugyanis tuti szép lapos. 8 dkg étcsokoládét és 0,5 dl tejszínt vízgőz fölött összeolvasztunk, és szépen bevonjuk ezzel a süteményünk tetejét (ráöntjük és egy hideg vízbe mártott széles pengéjű késsel elsimítjuk). Innentől már csak pár óra, míg a csokimáz is kihűl/megszilárdul, és már szeletelhetjük is a zserbónkat. Hűvös helyen hosszabban is eláll, érdemes mindig csak annyit felvágni belőle, amennyi elfogy. Mondjuk elég gyorsan fogy, az is igaz.
0 Tovább

TEJMENTES TORTA ELSŐ (VAGY KÉSŐBBI) SZÜLETÉSNAPRA

ez egy retrospektív recept, és nem is egy, de rögtön három, és mivel mindig valaki elkéri, szóval legyen itt is, ne csak fórumban:


20 dkg liszt, 10 dkg (tejmentes) margarin (persze vajból az igazi, de ugye mindenki azzal főz, ami jár neki:), 1 tojássárgája és annyi víz, hogy szépen összeálljon nem túl kemény tésztává - tojássárgája nélkül is működik, de akkor 4 dkg almapürével érdemes helyettesíteni

a tésztát fél óra pihentetés után többször nyújtjuk, majd belesimítjuk egy kerek tortaforma aljába max. 1 centis peremmel (piteformába pl.)

jól megszurkáljuk, beledobálunk pár szem babot (vagy se) és 190 fokon 10-15 percig elősütjük, elősütés után a babokat kiszedjük

miközben sül a tészta, 4-5 szem almából kevés vízzel kompótot főzünk (kis vanília, fahéj és cukor sem árt bele, de csak ha már szoktatva van hozzá a gyerek, ne a szülinapján kezdjük ezzel)

a kész, sűrű kompótot villával összetörjük, rásimítjuk a tésztára, majd 2 vagy 3 almát egész vékony szeletekre vágunk, csinosan és körkörösen elhelyezzük és kb. 30 perc alatt 190 fokon készre sütjük

a tészta alternatívája: 30 dkg liszt, 20 dkg hideg, tejmentes margarin, 10 dkg cukor és egy egész tojás, és ebből gyúrunk gyorsan tésztát, továbbiak mint fent

az alma alternatívája: 2 banánból icipici vízzel és egy kanál sárgabaracklekvárral kompótot főzünk, villával szétnyomkodjuk, azzal kenjük meg a tésztát, a tetejére meg további 3 banán megy szépen elrendezve vékonyra karikázva, és mielőtt a sütőbe visszatolnánk, még a tetejére is kenünk egy kis lekvárt, 15 percre elég visszatolni a sütőbe

mivel ebbe a tortába nem lehet gyertyat szúrni, ezért érdemes venni olyan "partikészletet", ami pl. repülő vagy vonat vagy egyéb formájú, és abba lehet állítani a gyertyát vagy van olyan partigyertya, amihez tartozik vmi tartó, és azzal együtt rakható a tortára (nem a beleszúrós tartó!)

0 Tovább

livingkitchen - nem nigella, de főz

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek